A Mátrai Erőműhöz is ellátogatott az Európai Bizottság felzárkóztatási (kohéziós) politikáért felelős biztosa – számolt be róla a Telex. A lap emlékeztetett rá, hogy a kormány a felzárkóztatási támogatások felhasználását is részletező operatív programok egyikének mellékletében vállalta: 2025-re leáll az erősen szennyező lignit felhasználásával. Az erőmű környezethasználati engedélyét márciusban 2029-ig meghosszabbították.
A felzárkóztatási politikáért felelős biztos a Telex kérdésére azt válaszolta: az energiapiaccal előre nem látott problémák voltak, ezért több tagállam is kért egy-két éves hosszabbítást, ez önmagában nem gond. Vállalták, hogy Európa lesz az első klímasemleges kontinens, erre minden uniós országnak vannak vállalásai „bizonyos időkeretekkel”. Az átmenetet nem kényszerítik az alappal, csak támogatják, hogy a lehető legkisebbre szorítsák ennek a társadalmi és gazdasági hatásait.
Azt azonban megerősítette, hogy az Európai Bizottság levélben kért tájékoztatást, amire várják a választ. Múlt csütörtökön a Mátrai Erőművet üzemeltetető cég vezetésével is találkoztak, ezen az önkormányzatok és a szakszervezetek is képviseltették magukat.
Kiemelte: a tiszta energiára vagy más gazdasági tevékenységekre való átállást támogatják, és „kezelni kell ezt az aspektust”. Nem tért ki rá külön, de a lignitet földgázra cserélnék, ami tisztább ugyan a barnaszénnél, és napelemeket is telepítettek az erőmű területén, de ettől még a gáz fosszilis, káros anyagokat kibocsátó energiahordozó.
A biztos jelezte, hogy az Igazságos Átmenet Alapnál „van egy időlimit”. Az alap nagyjából felét az uniós költségvetésből állják, és ezzel elég 2029-ig elszámolni, de a másikat abból a közösen felvett hitelből, amit muszáj 2026-ig felhasználni. A Telex kérdésére, hogy emiatt probléma-e, ha az eredetileg 2025-re tervezett átállást 2026 utánra halasztják, egyértelmű nemmel válaszolt. Ha van terv a szennyező forrás felszámolására, már most el kell kezdeni a képzések előkészítését, a pályázatok kiírását, mondta. Az átállást, hogy gázra váltanak, az Európai Bizottság energiaüggyel foglalkozó részével kell egyeztetni. Ha ezt a testület elfogadja, arra számítanak, hogy megkapják az átállási tervet is, „nem akkor kezdik, amikor bezár a gyár”. Egyértelműen kijelentette: ezen a ponton még nincs veszélye annak, hogy források vesszenek el, „csak arra a tényre figyelmeztetek, hogy gyorsítanunk kell”, mert 2026-ban az addig elkölthető rész eltűnik az alapból – számolt be róla a Telex.
A közelmúltban számoltunk be arról, hogy mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására a Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz forrásaiból.