Az 1849-ben mártírhalált halt aradi hősökre emlékezett Gyöngyös önkormányzata ma délelőtt Batthyány Lajos Batthyány téren álló szobránál. A megemlékezésen beszédet mondott Tóth Norbert államtudományi és közigazgatási szakértő, az önkormányzat Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságának tagja, és Pádár Miklós felkészítésével a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium tanulói adták a műsort.
Nemzeti gyásznap, és nem nemzeti ünnep október hatodika, mondta a megemlékezésen Tóth Norbert, aki szerint az aradi vértanúk üzenete a mai napig érvényes – mint mondta, a legszentebb célokért áldozták életüket. A forradalom a reformkor eszméit akarta szentesíteni, a nemzet szabadsága mellett a jobbágyfelszabadítással az egyenlőségéért is küzdöttek, példát mutatva a ma emberének.
Mikor 1948. március 15-én a pesti ifjak kikiáltották a 12 pontot, elkezdődött a magyar történelem egyik legszebb, de az elnyomó hatalmak közbeavatkozása miatt egyben egyik legtragikusabb időszaka. Egy hónappal később kihirdették az áprilisi törvényeket és megalakult az első felelős magyar kormány, folytatta történelmi visszatekintését Tóth Norbert. A forradalom kezdetén már látszott, hogy kivívott szabadságunkat fegyverrel leszünk kénytelenek megvédeni, viszont a kezdeti katonai sikerek arra késztették a Habsburgokat, hogy külső segítségért folyamodjanak, ezt pedig az Orosz Birodalom nyújtotta, megpecsételve a szabadságharc sorsát.
A szabadságharcban küzdők tudták, hogy a Habsburg birodalommal nyíltan szembefordulva életüket kockáztatják, mégis vállalták a kockázatot, hogy egy szabad, és független országban éljenek, életük árán védve a polgári átalakulás vívmányait.
„Mi, akik a mai világban élünk, szerencsések vagyunk, hogy nem kell fegyvert ragadnunk, ha jogainkat bármilyen hatalom el akarja venni,” jelentette ki Tóth Norbert, hozzátéve, hogy ennek ellenére ezek a célok ma is aktuálisak. „Ha szabadságunkat és méltóságunkat veszély fenyegeti, meg kell védenünk azokat, még ha ehhez szembe is kell szállni a hatalommal.” A politikai hatalom mai túlkapásaira Tóth Iványi Gábor alapítványát hozta fel példának, akik „önzetlenül segítik a rászorulókat, mégis ki vannak téve a hatalom vegzálására.” Itt megemlítette a jogköreiket és forrásaikat fokozatosan elveszítő önkormányzatokat és az egyre alulfinanszírozottabb iskolákat, egyetemeket is.
Tóth Norbert szerint egy felelős politikusnak ma is meg kell védenie azokat az állampolgárokat, intézményeket, akik vagy amik kirekesztésben és elnyomásban vannak azért, mert szembefordultak a hatalommal. „Ha céljaik nemesek, és a jövőt építik, melléjük kell állni. Nem csak a politikusoknak, az egész nemzetnek, mint azt tettük 1848-ban is.”
A mai kor politikusaiból Tóth Norbert hiányolta a reformkor nagyjainak önzetlenségét és bátorságát, az aradi vértanúk áldozatkészségét és méltóságát. Mint mondta, Széchenyi annak idején birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta az Akadémia megalapítására, Kölcsey pedig lemondott mandátumáról, mikor a szatmári nemesek nem támogatták a jobbágyfelszabadítást, ezzel szemben ma magánalapítványba szervezik az egyetemeket, Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását meg a végtelenségig halogatják, a kormány pedig annak az Oroszországnak akar burkoltan megfelelni, ami már kétszer is vérbe fojtotta a magyar szabadságtörekvéseket. Tóth Norbert megjegyezte: „érdekes kontraszt ez Széchenyi korához képest.”
Tóth Norbert beszéde után a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium tanulói tartották „Az aradi Golgota” című megemlékező műsorukat, Pádár Miklós felkészítő tanár rendezésében.
A műsor után pártok, civil szervezetek és intézmények koszorúzták meg Batthyány Lajos szobrát.
