Egy gyöngyösi lakos helyi védelemre terjesztette fel a domb kevesek által ismert nevezetességét, a lakótelep tövében épült minivárat. Helyi védelmet ugyan végül nem kapott az alkotás, de a gyöngyösi képviselő-testület így is felvette azt az utcabútorok jegyzékébe, garantálva, hogy még sokaknak okozhat örömet az apró erőd.
Dr. Tóth Norbert, az indítványt előterjesztő ötletgazda így is nagyon örült a döntésnek. Stábunknak elmondta, sokaknak fűzödnek gyermekkori emlékeik a minivárhoz, ezért szerinte azt meg kell őrizni a későbbi generációk számára. Nem bánja, hogy a várat végül nem helyi védelem alá vették, hanem csak felvették az utcabútorok regiszterébe, mint fogalmazott, így is elérték a célt, hiszen az önkormányzat így is karbantartja majd a kis építményt.
A helyiek közt számtalan elmélet terjed arról, ki építette a várat, annyit biztosan tud mindenki, hogy valamikor a nyolcvanas években került a helyére, egyesek azt is tudni vélik, hogy egy feleségével sokat veszekedő, elnyomott férj építette, aki döcögős házasságából egy ilyen furcsa hobbiba próbált menekülni.
A valóság azonban nem is állhatna távolabb ettől: igaz, név nélkül, de 2016-ban az Indexnél jelentkezett a vár építője, aki tisztázta, szó sem volt elnyomásról. Mint írta, a garázssor építésekor egy teherautónyi beton késve érkezett egy péntek délután. „A munkások szitkozódtak, hogy ők már ezt nem dolgozzák be, ne is borítsd le! A sofőr meg hogy ő vissza nem viszi, meg hogy a kocsin sem maradhat! Így maradt egy szép kúp alakú betonkupac a helyszínen” – emlékezett vissza az építő. Elsős kisfia nevezte a betonkúpot először várnak, innen jött az ötlet.
„Kérésemre markolóval mellette gödröt ástak, csúcsával lefelé belefordították, s arra építettem. Hozattam sódert, tüzépről a cementet és a kavicsot a sástói bányából Trabival hordtuk,” írta a férfi, aki aztán a fiával építette meg a panel tövében emelt erődöt, róla nevezték el végül Péter várának.
“A kisfiammal nyaralásképp játékból építettük, szép nyarunk volt, ma sem bánjuk” – zárta sorait a várépítő.
