Újabb állomásához érkezett az önkormányzat geotermikus energia kutatására vonatkozó projektje. A Gyöngyösi Várostérség Fejlesztő Kft. által benyújtott európai uniós pályázat révén Veresegyház önkormányzatával közösen Gyöngyös 60 ezer eurót nyert el egy geotermikus erőművet célzó beruházás előkészítéséhez, a munka pedig most újabb mérföldkőhöz érkezett.
A testület döntése értelmében megkezdődhetnek a földtani kutatások és a geotermikus kutatási engedély összeállítása. Ha a kutatások sikerrel zárulnak, próbafúrások következhetnek. A projekt megvalósulásával óriási lépést tehetne a város a fenntartható jövő felé, a geotermikus energia kitermelése és felhasználása ugyanis energiahatékony és klímatudatos alternatívát jelent az önkormányzati intézmények és egyéb városi ingatlanok fűtésére, ráadásul a városi strand történetében is új fejezetet nyithatna – olvasható a gyongyos.hu oldalon.
Ma már működhetne geotermikus kút
A geotermikus energia felhasználása nem új keletű ötlet Gyöngyösön, ugyanis az önkormányzat felkérésére a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet már 2007-ben készített egy tanulmányt, amelynek célja a geotermikus energia esetleges hasznosításának szempontjából kedvező földtani szerkezeti elemek felderítése volt. A tanulmány akkor két helyszínt jelölt meg, a belvárosban és gyöngyös dél nyugati térségében. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a projekt elindulhasson. Ám 2010-ben egy törvénymódosítás a 2500 méternél mélyebb fúrásokat állami koncesszióba adta, ami ellehetetlenítette a gyöngyösi erőmű kivitelezését. Ha ez akkor nem történik meg, úgy a városban jó eséllyel működnének már jelenleg is geotermikus kutak, ezzel zöld és olcsóbb energiát biztosítva a lakosságnak. Az újbóli lehetőséget azt teremtette meg, hogy tavaly decemberben az Országgyűlés módosította a bányászati törvényt. A módosítás a bányahatóság alá rendeli a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezését, ami az Energiaügyi Minisztérium szerint egyszerűbbé teszi a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos engedélyeztetést. A szakmai szervezetek azonban másképp látják. A Magyar Geotermális Egyesület szerint a geotermikus hasznosítás engedélyezése a jelenleginél nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb lesz azzal, hogy a bányahatósághoz került, ugyanis a bányászati engedélyeknél megszokott háromlépcsős engedélyeztetést vezetik be a termálvíz esetében is, amely korábban csupán egylépcsős volt. Így a folyamat lassabb és bonyolultabb lesz.
A minisztérium szerint az új előírások környezetkímélő módon járulnak hozzá Magyarország önellátási képességének erősítéséhez, és a kedvező adottságok kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását válthatja ki a geotermikus energia. A Geotermia-21/1. kódjelű pályázat keretében már öt helyszínre (Bóly, Mályi, Pécel, Nagykanizsa, Bőcs) ítélt oda több száz millió forintos támogatást a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy a pályázók új geotermikus kapacitásokat létesítsenek vagy a meglévőket bővítsék.
Tavaly gazdasági társaságot hoztak létre
A geotermikus kutatások érdekében tavaly a gyöngyösi képviselő-testület gazdasági társaságot hozott létre, amelyben 51 százalékos többségi tulajdona van a városnak, míg 49 százalékát egy szakmai befektetői kör birtokolja. A cég elsődleges feladata, hogy létrehozzon és végrehajtson egy pilotprojektet a geotermikus energia hasznosítására. A pilotprojektben egy geotermikus kút fúrása szerepel, illetve annak nyomon követése, hogy a kút milyen hatékonysággal és minőségben működik. Dr. Lénártné Benei Anikó, a projektet gondozó Várostérség Fejlesztő Kft. ügyvezetője elmondta: ehhez mintegy 6 millió euróra van szükség, amely magában foglalja a tervezést, az engedélyeket, a működtetést és monitorozást. A szabályok szerint az első kutat 1+1 évig kell működtetni és folyamatosan vizsgálni. A város már ezen időszak alatt is jelentős geotermikus energiához jutna. Hozzátette, a tervezett 350 MW kapacitású erőműhöz nagyjából 13 geotermikus kút szükséges, amelyeket elsősorban elektromos energia termelésére hasznosítanának, másodsorban pedig távhő biztosítására. De új távlatokat nyitna például a strand fejlesztésében is, ami nem csak a helyieknek lenne jelentős, de idegenforgalmi szempontból is fontos lépés lenne. Ez a mennyiségű zöld energia azt jelentené, hogy Gyöngyös nemcsak a lakosságot és az intézményeit láthatná el energiával – ráadásul jóval olcsóbban a jelenlegi piaci áraknál –, hanem a környéken működő cégeket is, sőt még a Mátrai Erőmű is profitálhatna belőle. Hiesz György elmondta: bízik a kormányzati szándék komolyságában, és mindenkivel keresik az együttműködést a projekt sikeres megvalósításához. Folyamatosan nyomon követik a megfelelő uniós pályázatokat, ha kell, kockázati tőkét vonnak be, vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelét teszik majd hozzá a geotermikus erőmű létrehozásához.
Dr. Lénártné Benei Anikó a zöld energia felhasználása kapcsán kiemelte: nem célszerű, ha a város csak egy lábon áll, így egy fenntarthatóbb település kialakítása érdekében további zöld projektek is folyamatban vannak. Működnek a városban ugyanis olyan intézmények, amelyek energiafelhasználásukat csak földgázból tudják fedezni. Így annak érdekében, hogy az orosz gáznak való kitettségünket helyi szinten is csökkenteni tudjuk, a biogáz felé kell fordulni. A tervek szerint a városban megvalósuló napelempark mellett egy zöldhulladék-lerakót létesítenek. A lakossági és közterületi zöldhulladék megfelelő szelektálását és feldolgozását követően a biogáz termelését segítő medencék kerülnek kialakításra. Egy erre irányuló pályázatot várhatóan áprilisban nyújt be a város. Szintén a zöldhulladékra épít a biomassza is, melynek alapja, hogy a parkokban kivágott fű és fásszárúak nem hulladékként végzik, hanem tápanyagként hasznosulnak. A zöldhulladék ilyen módon történő felhasználása egy állandó lakossági problémát is megoldana, hiszen a családi házas övezetekben a főként ősszel és tavasszal keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék elszállítása problémás. Ugyan a városban a kommunális hulladék elszállítását végző cég zöldhulladékot is szállít, de ez kevésnek bizonyul. Az pedig még kérdéses, hogy júliustól ez hogyan fog változni, miután a feladatot a 35 évre koncessziót nyert MOL veszi át.
A teljes cikk elolvasható ITT.
