Hiába bővül az iskolarendőrök száma, még mindig hiány van belőlük. Ennek egyik oka a jelentős fluktuáció, ugyanis három év alatt 342-en hagyták ott a szolgálatot. Ugyanakkor az látszik, hogy szükség van rájuk. A HVG által kikért adatok alapján, az elmúlt egy évben az iskolarendőrök 199 esetben intézkedtek, ebből 25 volt testi kényszer, emellett akadt egy-egy bilincselés és gázsprézés is.
A kormány július elsejei határozata 295 új iskolaőr felvételét irányozta elő. Az ő bérükre 475 millió forint pluszforrást szán idén a kabinet, 1,2 milliárdot pedig jövőre. A rendőrség szerint az előírást “célzott intézkedésekkel, intenzív toborzással” próbálják teljesíteni. A tervezett 295 fő egyébként közel van ahhoz a 300 főhöz, ahány pedagógus eddig felmondott a 444 távozótanár-számlálója szerint a státusztörvény július elejei megszavazása óta.
A legtöbb iskolarendőrs Borsodban mondott fel, ahol 3 tanév alatt 38 iskolaőri státusz szűnt meg. A második legtöbb, 35 Nógrádban, 27 távozóval pedig Budapest lett a dobogós. Ennél valamivel kevesebb, 26 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg Hevesben, és 25-25 Baranyában, illetve Pest megyében. A legkevesebb, 4 pályaelhagyó Csongrád-Csanád megyében volt, míg Vas megyében – egyedüliként az országban – egy sem. Az iskolaőri rendszer létrehozása már 2013-ban felmerült, ám végül 2020-ban léptették életbe. Célja, hogy megakadályozzák az iskolakerülést, betartassák a házirendet és elfogják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el. A Pedagógusok Szakszervezete akkor azt mondta az iskolarendőrségről, hogy drága látszatmegoldás, a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé”.
Információink szerint Gyöngyösön is több intézmény jelezte, hogy szeptembertől csatlakozna az iskolarendőr programhoz, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság meg is kezdte a toborzást.
Borítókép: Népszava
