Több mint 400 terepfutó állt rajthoz a 17. Mátrabérc Trailsen, amelynek ezúttal is Szurdokpüspöki adott otthont. A Mátra változatos terepe ismét sok futót vonzott, köztük számos külföldi résztvevőt is.
A versenyigazgató, Dr. Kohán Balázs elmondta, hogy a Mátrabérc Trails az egyik legrégebbi terepfutóverseny Magyarországon, amelyet immár 17. alkalommal rendeznek meg. Hozzátette, a 2010-es indulásával egy olyan szervezési szemlélet jelent meg, amely Nyugat-Európában már bevett gyakorlat volt.
A nemzetközi mezőnyt jól mutatja, hogy egy csapat Drezda városából érkezett. A csapat vezetője, Petrás László évtizedek óta Németországban él, és korábbi futókapcsolatok révén szervezte meg a magyarországi részvételt. A közel 20 fős csapat először az Ultrabalaton kapcsán kezdett el rendszeresen visszajárni Magyarországra, a Mátrabérc Trailsen pedig most voltak harmadjára.

Sokan visszatérőként, mások először vágtak neki a távoknak. Bátyai Éva például edzőversenyként tekintett a megmérettetésre, mivel egy hosszabb távú kihívásra készül. Elmondta, hogy rendszeresen indul maratonokon és félmaratonokon, de a terepfutás különösen közel áll hozzá, ezért mostanában erre helyezi a hangsúlyt.
A helyszínválasztás nem véletlen: Pintér Miklós Ervin, Szurdokpüspöki polgármestere kiemelte, hogy a település turisztikai és sportélete szorosan kapcsolódik a térség múltjához. Felidézte, hogy 1852-ben itt született Hanák Kolos, akit a mátrai turizmus egyik megalapozójaként tartanak számon, és az ő öröksége is hozzájárult hasonló rendezvények létrejöttéhez.
A versenyzők három távon – 9, 27 és 50 kilométeren – indulhattak. Miközben a futók a Mátra ösvényeit járták, a hozzátartozók és szurkolók a rajt-cél területen követték figyelemmel a verseny alakulását.
A leghosszabb, 50 kilométeres táv győztese Vásárhelyi Máté lett, aki nemcsak megnyerte a versenyt, hanem a pályacsúcsot is megdöntötte három perccel. Elmondása szerint már Mátrakeresztes térségében előnyre tett szert, de a Muzsla meredek emelkedője komoly kihívást jelentett számára. A verseny végén különösen a lejtős szakasz bizonyult nehéznek, ahol izomgörcsökkel is meg kellett küzdenie.

A célba érkezőket frissítőkkel és éremmel jutalmazták, így minden szintidőn belül teljesítő futó sikerélménnyel zárhatta a versenyt.













