Többek között élőhelyfejlesztés céljából pályázik uniós forrásokra a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, hiszen az éghajlatváltozással együtt a feladataik is megváltoztak, egyre többször kell kiegyensúlyozni a klímaváltozás okozta nehézségeket, amelyekkel az élőlények szembesülnek.
Nagyságrendileg 3 milliárd forintot kap a Bükki Nemzeti Park, amelyet természetvédelmi fejlesztésekre költhetnek el, így az igazgatóság Heves vármegyei területe is körülbelül 1 milliárd forint értékben részesülhet majd a fejlesztésekből – mondta Gyöngyös ma című műsorunkban a projektről Rónai Kálmánné igazgató. A projekt elsősorban élőhely fenntartási feladatokra szolgál, de erdőkezelési, valamint invazív, tehát idegenhonos fajok terjeszkedésének megakadályozására is szolgál.
Gyöngyös térségében kifejezetten erdőkezelésre van szükség, az invazív fajoknál az igazgató kiemelte, különösen az Alföldről érkező növényektől érkezik nagymértékben a fertőződés, így például egyes kaktuszok esetében, vagy éppen a bálványfa és a selyemkóró, amely igen intenzíven terjeszkedik, visszaszorítva az őshonos fajokat.
A Sár-hegy kapcsán az igazgató elmondta, a már meglévő tanösvény kiemelt szerepet kap most is, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy ha a túrázók megismerik annak a tájnak a sajátosságait, akkor sokkal inkább vigyáznak, óvják azokat a természeti értékeket. Nagyon fontos a Sár-hegyet tekintve még a gyepek, valamint legelők karbantartása is, hiszen eltűntek azok a gazdálkodók, akik az állattartás és legeltetés során, kvázi ápolták a gyepeket. Hozzátette, a klímaváltozás is komoly problémákat hoz a természetben, akár a kiszáradás okán, hiszen hosszútávon teljesen megváltozik az ideális élethelyzet, ennek következtében például sok helyről eltűnnek a kis pocsolyák, amelyek eddig a biztos vízforrást jelentették az élőlényeknek. Az ilyen helyekhez kötődő fajok így nem találják meg az életfeltételeikhez szükséges körülményeket, így akár a Sár-hegy esetében is, kicsikét feljebb kell, költözzenek.
