A veszélyeztetett állatfajokra hívta fel a figyelmet a tegnapi világnap, amely az állatok létezésének szükségére és védelmére is fókuszál. A Gyöngyösi Állatkertben több ilyen faj is látható, melyekről döbbenetes információkat osztottak meg velünk.
Az állatkertek szerepe nem csak a tudás átadása, hanem fontos szerepet játszanak egyes fajok túlélésében. Az ilyen intézményeknek köszönhetik életüket például a Dávid szarvasok, vagy az európai bölények – számolt be közösségi oldalán a Gyöngyösi Állatkert. Mint írják: vannak azonban olyan állatfajok, amelyekre túl későn figyelt fel az emberiség, soha többé nem találkozhatunk például az erszényes farkassal, amely már közel száz éve halt ki, de 124 éve tűntek el a vándor galambok és 1690-ben volt látható utoljára Mauritius röpképtelen madara, dodó.
Korábban a gyöngyösi állatkert egyik gondozója elmondta, több veszélyeztetett fajt tenyésztenek. Bemutatta például a gyűrűsfarkú makikat, amelyek addig nem voltak veszélyben amíg otthonukba, Madagaszkárra nem tette be a lábát az ember. Mivel az állatkertek több, kihalás szélén álló fajt tenyésztenek, így próbálják megelőzni számuk lenullázódását. Gyöngyösön láthatunk szibériai tigriseket is, amelyek nagy túlélők. A tigriseknek korábban 9 alfajuk volt, ez a szám mára hatra csökkent és félő, hogy a tendencia folytatódni fog. A hat alfajból összesen négyezer állat él természetes környezetben az egész világon, fogságban, vagyis állatkertekben viszont hétezren élnek, tehát többen, mint a szabadban. Az oroszlánok is ritkábban mára, mint azt gondolnánk. Számuk 20 év alatt feleződött meg, jelenleg körülbelül 20-25 ezer példány él a természetben. Több olyan állatfaj van ma már a világban, amelyek csak állatkertben láthatóak.
