Városunk legrégibb épülete a Szent Orbán-templom, vagy gyöngyösiesen szólva, a Szent Urbán-templom.
Egy 1301-ből származó, Csobánka János fiai közötti birtokmegosztási oklevél említi először a Corpus Christi (Krisztus teste) kápolnát Gyöngyösön, mely a település nyugati szélén volt, és az osztozásnál Lászlónak jutott.
A Corpus Christi kápolnát – nagy valószínűséggel – Csobánka János építtette 1275 és 1301 között, így érthető, hogy a fiai osztozási oklevelében már szerepel a kápolna.
A Krisztus teste kápolnát a Szent Orbán-templommal azonosítjuk. A legkorábbi magánföldesúri alapítású confraternitas (középkori vallásos társulat) a Krisztus teste kápolnához kötődött a 13. század végén épült, és a szőlőhegy tövében álló épülethez. A társulat a 18. század végén szűnt meg.
A gótikus stílusban épített Krisztus teste kápolna a mai Szent Orbán-templom része. A szentélyt lezáró nyugati templomfal közepén, egy középkori csúcsíves ajtókeret van 1653 évszámmal. Ez volt a kis kápolna eredeti bejárata. A kápolna eredeti méretét csak komoly régészeti kutatással lehetne megállapítani. A 16. század elejétől a kápolnát „öreg ház” néven ismerték.
Gyöngyösön a mohácsi csata után jelentek meg a reformátusok, és 1540 körül már jelentős gyülekezetük volt, de nem volt templomuk.
Mehmed budai pasa 1544 tavaszán foglalta el Hatvan várát. Ezután Gyöngyös behódolt a törököknek, és 143 éven át a török birodalom városainak egyike lett. A hódoltsági területeken a reformáció jobban terjedt és erősödött, mint a királyi Magyarországon. 1555-ben egy török oklevél tanúsága szerint a templomokért folyó küzdelemben a reformátusok megkapták az „öreg házat”, a volt Krisztus teste kápolnát, melyet egy későbbi török oklevél „Szetre kapu” néven említ. A reformátusok már Szent Orbán- templomnak nevezték.
1607-ben a templomot körülvevő árkot és falat javították ki, 1634-ben a tetőzetet, majd 1653-ban a templomot kelet felé bővítették. A gótikus ajtókeretre ekkor került rá az 1653-as évszám az átépítés idejeként. A gyarapodó református egyházközség az 1680-as években már egy teljesen új templom építését tervezte, de az a török elleni háború miatt meghiúsult.
A török kiűzése után 1688-ban a katolikusok fegyveres erőszakkal foglalták vissza a templomot. Széchenyi György esztergomi érsek közbenjárására a templomot minden ingatlanával együtt az 1634 óta városunkban tartózkodó jezsuiták kapták meg.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705 és 1710 között a reformátusok visszakapták templomukat összes vagyonával együtt, de a királyi csapatok beérkezése után Bruckenthal tábornok a jezsuitáknak visszaadta. Ezek után a reformátusok minden törekvése a templomuk visszaszerzésére hiába való volt. Akkoriban a templomot kőfal vette körül vasrácsos főkapuval, és a keleti oldalon egy kis tornyocskája is volt.
1752-ben a templom ismeretlen okból leégett. A jezsuiták tíz év alatt újjáépítették a templomot barokk stílusban. Meghosszabbították, új tetőszerkezetet, a szentély új boltozatot kapott, ekkor építették a főhomlokzatot.
Az újjáépítéssel együtt a templom védőszentjét 1762-ben megváltoztatták Nagyboldogasszony tiszteletére. Ezután kapta a templom a teljes mai berendezését, oltárait, szobrait, padjait. A templom egész berendezése barokk stílusú, egységesen tervezett, nagy értékű, a belső rész csodálatos hangulatú, hazánkban az egyik legszebb barokk templom belső.
1866. szeptember 28-án a templomot újból tűzvész rongálta meg. Bachó János városi mérnök vezetésével Svoboda Antal gyöngyösi építész és más szakiparosok a helyreállítást novemberre be is fejezték. Ekkor kapta a két torony az újabb emeleti részt és a magas toronysisakot. Az 1880-as és az 1910-es években is ebben a formában újult meg az épület. Az utóbbi alkalommal emelhették a bejárat előtti szélfogót.
A templomot körülvevő kőfalat az 1866-os tűzvész után elbontották. A falból származó törmelékkel feltöltötték a templom körüli területet, ezért kell most lépcsőkön lefelé menni a templomba.
A Tanácsköztársaság idején, 1919 nagyhetében Müller Jenő felsővárosi káplán kérésére Kaffka Tibor főhadnagy a szent sírhoz díszőrségként vörös katonákat rendelt ki, melyet a gyöngyösi direktórium nem mert eltávolítani a vallásos gyöngyösi tömegtől tartva. Az egész akkori Magyarországon példa nélküli, hogy vörös katonák díszőrséget álljanak Krisztus sírjánál.
Az 1977-78-as renováláskor állították vissza az eredeti barokk főhomlokzatot. Csépány István és családja 1987-ben felújíttatta a templom külső vakolatát, a ’90-es években a templom tetőzetét. A 2010-es évek közepén a templom körüli feltöltés egy részét eltávolították, a terepen összegyűlt, és a tetőről lefutó csapadékvíz bevezetését a városi csapadékvíz-hálózatba vezették. Jelenleg a 2022-23-ban tervezett teljes tetőfelújítás és villámhárító építése zajlik az Eötvös téri épületen.
Németi László
