A poloskainváziót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni: a rovarok tömegével húzódnak be a házakba és lakásokba. Az emberre ugyan nem veszélyes, de kellemetlen látogató és a kertekben rengeteg kárt tud okozni. Az ellene való küzdelem igencsak kilátástalannak tűnik. Radácsiné Dr. Hári Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézet, Rovartani Tanszékének egyetemi adjunktusával járjuk körül a témát.
A korábbi évekhez képest azt tapasztaltuk, hogy már tavaly és idén is lényegesen csökkent az egyedszámuk hazánkban és a környező országokban, bár a lakosság számára ez még mindig sok- mondta az egyetemi adjunktus. Mivel ez egy invazív faj, tehát hazánkban nem honos, hanem Kelet-Ázsiából származik, ezért azok a természetes ellenségei, amik a populációt tudnák csökkenteni, elsősorban ottani hazájában találhatók meg.
Magyarországon vannak bizonyos tojás parazitoid fajok (ezek nagyon pici pár mm nagyságú kis sötét darázskák), amelyek elfogadták táplálékul az ázsiai márványos poloskát, de egyelőre nem képesek jelentősen csökkenteni az egyedszámot– tudtuk meg Radácsiné Dr. Hári Katalintól. Az adjunktus tevékenységükre az Alien című filmre asszociált: tehát a poloska tojásaiba helyezik bele a petéiket, és az abból kikelő lárvák felélik a poloska embriókat, kifejlődik a parazitoid, kirágja magát, majd elrepül.
Azok az egyedek, amelyek bejönnek a lakásainkba a többsége elpusztul, hiszen számukra nem ideális egy lakás az áttelelésre, mivel a benti hőmérséklet magasabb, mint a kinti és így feléledhetnek, majd kiszáradnak. Azok az egyedek vészelik át a telet, amelyek vagy kint maradnak egy 0 fok környéki szárazabb zugban vagy olyan épületbe húzódnak ahol nincs fűtés. Katalin kiemelte: A tanszékünkön végzett kutatások során azt tapasztaltuk, hogy a kidobott pizzás, kartondobozok közé előszeretettel bújnak el.
A szakember a védekezésre jó hírrel nem tudott szolgálni. Javaslatai: mielőtt a kint száradó ruhákat bevisszük az otthonunkba, rázzuk ki, valamint olyan helyet kialakítani nekik kartonból, ami vonzóbb számukra, mint az otthonunk és el tudnak ott bújni, aztán azt összegyűjteni és megsemmisíteni a poloskákkal együtt. Hiszen egyelőre nincs olyan anyag (legalábbis még nem tudunk róla), – számos kutatást végeztünk már-, aminek kipermetezésével távol tarthatnánk őket és nem veszélyes az emberi szervezetre sem. Házi praktikák fellelhetőek a neten vagy szájhagyomány útján, de ezek tudományosan nem alátámasztott távoltartói a poloskáknak- szögezte le.
Az lenne talán az egyik jó módszer, ha az őshazájában lévő természetes ellenségei közül néhányat akár természetes úton vagy mi magunk betelepíthetnénk biológiai védelem céljából, és ezek képesek lennének a hazai populációt olyan mértékben csökkenteni, ami nem lenne káros sem a mezőgazdasági termelés, sem a lakosság számára. Hozzátette: Vagy amire még a kutatók is keresik a választ, hogy az elmúlt két évben mi okozta az egyedszámuk csökkenését, és ha a vizsgálatok során rájönnének, az segíthetne felvenni velük a harcot. Egyelőre a legjobb módszer a távoltartás, kizárás.