Nagy szerencsénk volt vasárnap, ugyanis kis híján lemaradtunk az év leglátványosabb égi eseményéről, percekkel a sarki fény megjelenése előtt oszlott fel a köd és a felhőzet a Mátra vidéke felett, így Gyöngyösön is teljes pompájában gyönyörködhettünk ebben a különleges jelenségben.
Vasárnap este hat körül szokatlan látvány fogadta azt, aki az égre tekintett: a megszokott éjkék helyett rózsaszín és narancsos árnyalatokban játszó fényjátéknak lehettünk tanúi. Bár a sarki fény általában Magyarországnál jóval északabbra szokott csak előfordulni, hazánkban idén már tizedszer látható, és talán a mostani volt a leglátványosabb. A mátraszentistváni síiskola időképes webkameráján tisztán látszik, ahogy épp kitisztult az idő, mielőtt kezdődött a mágneses tüzijáték:
A Sár-hegyről így festett az ég vasárnap:
A sarki fény hazánkban szokatlan gyakorisága a magas naptevékenységnek köszönhető – a jelenlegi napciklus kutatók szerint 2024 második felében éri el csúcsát, mikor havonta akár 185 napfolt is kialakulhat a nap felszínén. Ezeket a napkitörések hagyják maguk után, melyek során a napkorona egy darabja kilökődik az égitestből, és elindul a bolygóközi térben, és geomágneses vihart okoz, amennyiben a föld pályáját keresztezi. A sarki fényt az ilyenkor a föld légkörébe érkező mágneses részecskék felvillanásai okozzák, kirajzolva a Föld geomágneses erővonalait.
Egy ilyen esetnek lehettünk tanúi vasárnap este is. Valamivel este hat előtt kezdődött a vöröses derengés az északi égbolton, hogy aztán pár perccel később megjelenjenek a sarki fény vöröses-lilás-narancssárgás színekben táncoló oszlopai. Mint arra a National Geographic felhívta a figyelmet, a vörös derengés egyébként egy teljesen különálló jelenség: ez az úgynevezett „sub-auroral arc,” azaz a sarki fény alatti ív. Neve arra utal, hogy a sarki fénynél alacsonyabb szélességi körökön is megjelnik, mert amúgy a sarki fény 100-300 kilométeres magassága felett, 400 kilométer körül keletkezik, ahol az ott található atomi oxigén mágneses gerjesztése áraszt vöröses fényt, jellemzően egy jól beazonosítható sávban, amit lehetett is látni az Időkép piszkéstetői kameráján:
Az Időkép gyöngyössolymosi kamerájának felvételén is jól látni ezt az ívet: már a harmadik másodpercnél, tehát úgy fél hat körül megjelenik a kép bal oldalán a pirosas derengés, és órákkal a nyolcadik másodpercnél feltűnő sarki fény elülése után is az égen marad, csak este kilenckor rejtették el a felhők:
A jelenséget egy Heves vármegyei hobbifotós, Lucza Zsolt is megörökítette, a Galyatetőn és a Kis-Zagyva völgyében, Nagybárkányban készített lenyűgöző felvételeket:
