Gyöngyösön nem nyílhat akkumulátorgyár – határozatot hozott tegnapi ülésén a helyi képviselő-testület. Az egyhangú döntést Gyöngyös leterhelt, sérülékeny vízbázisával és a mátrai védett természeti területek közelségével indokolták.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Gyöngyös városának küldött megkeresése szerint az utóbbi időszakban egyre több akkumulátoripari befektetői megkeresés érkezik a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményéhez. A területkiajánlások előtt a HIPA megkereste az önkormányzatokat, hogy mennyire lennének nyitottak az ilyen beruházásokra, ezt tárgyalta hétfőn a képviselő-testület.
Németi László főépítész indítványa szerint az akkumulátorgyártás jelentős környezetterheléssel jár, Gyöngyös és környékének sajátosságait figyelembe véve pedig megállapítható, hogy a város sérülékeny vízbázisával összeegyeztethetetlen az iparág jelenléte. Gyöngyös vízbázisa látja el az Apolló gumigyárat is, és az előterjesztés szerint még egy nagyfogyasztó ellátása kétséges. Súlyosbítja ezt a kiszámíthatatlan időjárás, az egyenetlen csapadékeloszlás: egyre gyakoriabbak az évközi aszályos időszakok, és ilyenkor komoly kihívást jelent még a mátrai településrészek korlátozásmentes vízellátása is.
Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a gyöngyösi ipari park lényegében betelt, ráadásul két környezetterhelésre érzékeny nagyvállalkozás működik a városban, a P&G és a B.Braun. Egy korábbi hulladék-konvertáló erőmű telepítésére vonatkozó terv kapcsán a Procter and Gamble gyöngyösi gyárának kérésére a képviselő-testület határozatban vállalta, hogy ilyen környezetterhelő tevékenység a gyár két kilométeres körzetében nem lesz megengedett, az ipari park pedig ezen a körön belül van.
A város közelében már működő vállalkozások környezeti érzékenysége, a lakott területek és a mátrai védett természeti területek közelsége, a minőségi vízellátás biztonsága, az idegenforgalom számára fontos településimázs miatt végül a képviselő-testület úgy határozott, hogy nem támogatják, hogy akkumulátorgyár települjön Gyöngyösre, és kérték a HIPA-t, hogy Gyöngyöst ilyen beruházóknak ne ajánlják.
Az utóbbi időben egyre jobban terjeszkedik az akkumulátoripar Magyarországon, a Komáromon, Gödön, Miskolcon, és Jászberényben már működő akkumulátorgyárak mellé Iváncsán és Debrecenben épülnek új kapacitások, távol-keleti beruházókkal. Ezzel párhuzamosan növekszik a kiszolgálóipar is, Tatabányától Bátonyterenyéig számos ipartelepen gyártanak akkumulátor-alkatrészeket, és új gyárak is épülnek Ácson, Fóton, Vácon, és számos más településen
A kormányzati koncepció szerint az autóipar elektromos hajtásra átállásával ahhoz, hogy Magyarország megőrizze helyzetét az ágazatban, szükség van akkumulátorgyárak telepítésére, különben kivonulnak az országból az autógyártó cégek – ennek megfelelően százmilliárdokkal támogatta már az ilyen beruházásokat.
Az új gyárak építését azonban jelentős tiltakozások kísérik; a CATL Debrecenbe tervezett gyára körül tavaly nyáron tört ki a botrány – az amúgy két éve előkészítés alatt álló beruházásról a debreceniek csak akkor, kész tényként értesültek. A januári, tettlegességig fajuló közmeghallgatás híre bejárta a médiát, a helyiek népszavazást szerettek volna a kérdésről, mert a tiltakozók szerint a tervezett gyár magas vízigénye, környezetszennyezése, zaja veszélyeztetné a várost, de a népszavazásból semmi nem lett, a munkálatok a CATL telephelyén pedig már elkezdődtek.
Ugyanígy zúgolódnak a lakók Gödön is, ahol a Samsung akkumulátorgyára már 2017 óta működik, a lakóházaktól néhány száz méterre – a gödiek legutóbb egy februári közmeghallgatáson tiltakoztak a gyár ellen, szóba került a zajterhelés, és az, hogy oldószeres szennyezést találtak több gödi kútban. Azóta kiderült az is, hogy januárban a Samsung gyárából származó anyag habzott fel a gödi utcákra a csatornákból. Az önkormányzat azonban tehetetlen, mert 2020-ban egy kormányhatározat különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gyárat, a várostól a fideszes vezetésű Pest Vármegyei Önkormányzat kezébe adva a területet – így Göd elvesztette a gyárból származó iparűzési adót és a beleszólást a gyár ügyeibe.
Az akkumulátoripar fejlődésével azonban nem csak a gyárak közvetlen közelében akadnak problémák, az üzemekből származó ipari hulladék is gondokat okoz. Legutóbb Gyöngyös mellett, Abasáron találtak illegális akkugyári szemétlerakatot, amiről mi is beszámoltunk. Az elhagyatott iparcsarnok plafonig volt az azóta egyéb szabálytalanságok miatt már határozatlan időre bezárt bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozóból származó, vegyszerszagú hulladékkal. A hulladékot ugyanaz a százmillióra büntetett vállalkozó helyezte el Abasáron, aki korábban már Ikladon is lebukott ugyanezzel.
A mostani gyöngyösi határozat kimondja, hogyaz akkumulátorgyártás és a hasonló, jelentős ökológiai-környezeti terheléssel járó tevékenységek nem illeszthetők be a város gazdasági struktúrájába, és a sérülékeny vízbázis miatt nem támogatja ilyen üzemek létesítését, a gödi példát látva azonban kérdéses, hogy esetleges kormányzati szándék esetén egy ilyen határozat mennyire lenne képes megvédeni a várost.
