Emberi felelőtlenség okozhatta a recski tragédiát

A recski bányáról és sárlavináról beszélt Baráz Csaba volt kormánytisztviselő a 24.hu-nak. A Bükki Nemzeti Park egykori munkatársa szerint ma Magyarországon az állami természetvédelem egy blöff, és Recsk állatorvosi lova ennek a leépülésnek.

x Hirdetés

Rendszerszintű hibákat mutat azonban a recski kőbánya engedélyeztetési folyamata Baráz Csaba szerint, aki húsz évig dolgozott a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóságon, és ezalatt számos szakmai elismerésben, többek közt Pro Natura díjban is részesült, ám végül érdemtelenség miatt felmentették, hivatalosan a kormány kötelező Covid-védőoltásokat előíró rendeletének kritikája miatt, Baráz szerint viszont azért, mert erdőgazdálkodási szakmai kérdésekben sokszor szembement a hivatalos állásponttal. Egy monográfiát, számos tanulmányt és ismeretterjesztő cikket írt a Mátráról, mint a 24-nek fogalmazott, „a Mátra geológiája bennem van.”

Mint arról lapunk is beszámolt, június 8-án a nagy esőzések következtében sárlavina zúdult a recski Hunyadi utca lakóinak házaira, emiatt hatvan embernek kellett elhagynia az otthonát, őket a bánya helyett az állam fogja kártalanítani, a kormány 500 millió forintot különített el erre a célra.

A sár a Kósa Lajos barátja, Fiák István tulajdonában álló Andezit-Bau idén megnyitott kőbányájából származott, pontosabban a házaktól alig száz-kétszáz méterre emelt, védműnek nevezett földsáncról. A NER-közeli bányából egy testületi ülési jegyzőkönyv szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz és Paks II.-höz szállíthatják majd a követ. A területet bányatelekké nyilvánító rendeletet Nagy Sándor polgármester 2020-ban, a járvány alatt kapott különleges jogköreit használva egyedül hozta meg, bár mint nyilatkozta, a testület tudtával. Baráz szerint azonban

„A sárlavina és a villámárvíz csupán tünet volt. Okozat, amelynek nem a nagy mennyiségű csapadék a legfőbb oka, hanem az emberi felelőtlenség.”

Kőbányának alkalmatlan

Baráz szerint túlzás kőbányának hívni a recski területet – „nemigen látok-tapasztalok építőkőnek alkalmas andezitet a Háromhányáson,” az az ötven hektáros külszíni fejtésen legfeljebb nyomokban lelhető fel.

Ötven hektár erdőt taroltak le az andezitbánya kedvéért (Fotó: 444)

„Leginkább egy agyagbányát láthat itt a szemlélődő. Ezt a mállott, bontott, metaszomatózis révén átalakult anyagot nevezem én szmötyinek. A nem több mint egy-kétszáz négyzetméteres üde kőzetkibukkanás egyáltalán nem indokolja ekkora felület exhumálását.” Ércásvány-kitermelésre azonban alkalmas lenne a bányatelek, ugyanis a domb földtani képződményei megegyeznek a szomszédos Lahócáéval, ahonnan korábban rengeteg réz-, ólom-, cink-, és ezüstércet termeltek ki.

Semmit nem ér a környezetvédelmi engedély

„Az előzetes hatástanulmány és az arra alapozott környezetvédelmi engedély erdészeti része blöff,” mondta Baráz a 24-nek. Szerinte a hatóság nem akart akadályt gördíteni a bánya megnyitás a elé, „Nem alapos, nem terjedt ki minden részletre, felületes, felszínes, gyorsan le lett pörgetve,” fogalmazott.

A hatástanulmány leszögezi, hogy a bányászati tevékenység „az előírások maradéktalan betartása mellett a táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető” – Baráz szerint ez a mondat ékesen mutatja az engedélyezési folyamat díszlet-jellegét, akárcsak a Kormányhivatal által kiadott engedély, amely szerint pedig nincs olyan tényező, ami a terület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét befolyásolná.”

A védműnek nevezett földsáncon jól látszanak a lezúduló víz nyomai (Fotó: 444)

A valóság ezzel szemben az, hogy a dombtetőn ötven hektár erdőt taroltak le, ami már a mezoklímára, a szűkebb tájegység klímájára is hatással van, mindezt alig száz méterre egy lakott területtől. „Az erdőklíma elillanása, az erdei ökoszisztéma megszűnése, a talajpusztulás, vízvesztés, azaz az ökológia – szóba se került e nyakatekert gondolatmenetben. A helyi lakosság robbantások, kőszállítás, zajterhelés, porviharok miatti jogos aggodalma szintén fel sem tűnik,”összegezte Baráz. Hozzátette, a hatásvizsgálati tanulmányok, amelyeken az engedélyek alapulnak, „férges diót sem érnek, csupán a megrendelő igényeit szolgálják ki.”

„Magyarországon megszűnt az állami természetvédelmi kontroll. Azért nincs, mert teljesen lebontotta az állam, jelen esetben az Orbán-kormány, de ennek a szocialista-liberális kormányzatok ágyaztak meg.”

Be kéne húzni a kéziféket

Baráz szerint a recski bányában most azonnal be kéne húzni a kéziféket. Mint fogalmazott, jól látható, hogy a területen nincs minden rendben: „oly mértékű rombolást érzékelünk, ami már-már visszafordíthatatlan.” Szerinte a bányászatot le kéne szűkíteni az építőkőnek alkalmas andezit előfordulási helyeire, és a meddő területekre meg kellene kezdeni visszatelepíteni a növényzetet, a fákat. „Van olyan bánya, nem is olyan messze Recsktől, ahol a kőzetanyag fejtésével nem egyből tarolják le az egész hegyet és az erdőtakarót, hanem fokozatosan haladnak, és amint végeztek egy rész kitermelésével, azt máris kezdik rekultiválni. Itt az ellenkezője történt.”

Javasolta továbbá, hogy bizottságot kéne létrehozni a már kiadott környezetvédelmi és bányászati engedélyek felülvizsgálatára, és a károkozások felelőseinek megállapítására, Barázt leginkább a kutatási eredmények érdeklik: van-e itt elég andezit, illetve milyen más stratégiai szempontból jelentős ásványkincseket, ércásványvagyont rejt a Kanázsvár tömbje?

A geográfus azonban nem naív, tisztában van vele, hogy csekély esélye van egy ilyen bizottság felállításának: „Nem vagyok természetesen vak, látom, hogy a kormánypárt miképp kezeli a recski esetet. A felelősséget elmismásolják, már-már a helyiekre tolják, hogy azok miért építették meg házaikat szabálytalanul, illetve a természetet, az éghajlatváltozást, a szélsőséges időjárási jelenségeket, mondhatni a Jóistent teszik felelőssé a haváriákért.”

x Hirdetés
Több mint 400 gyermeket látott vendégül a gyermekkönyvtár

Több mint 400 gyermeket látott vendégül a gyermekkönyvtár

» CoolTér Piknik – Visszataps