A hagyományokhoz híven idén is a pünkösd előtti vasárnap ünnepelte Gyöngyös várossá nyilvánításának évfordulóját, hiszen Károly Róbert király ezen a napon emelte mezővárosi rangra a települést 1334-ben. A városnapi ünnepség központi eseménye idén is a Pro Civitate kitüntetések átadása volt.
Gyöngyös Város Barátainak Köre tagjai idén is korhű viseletben érkeztek az ünnepségre, megidézve a város történelmi múltját. A kitüntetetteket a városháza kapualjában a Musica Mansueta Kamarazenekar ünnepi kamarazenei előadása fogadta.
A díjakat Szókovács Péter polgármester adta át. Beszédében kiemelte: a városnap minden évben emlékeztet bennünket közösségünk több évszázados történetére, hagyományaira és arra az örökségre, amelyet elődeink ránk hagytak. Olyan életutakat ünneplünk ma, amelyekre nemcsak a családjuk, kollégáik és barátaik lehetnek büszkék, hanem egész városunk is.
Az idei Pro Civitate kitüntetést Köves Péter biológia-testnevelés szakos tanár, kézilabdaedző, sportszakember és Weisz Péter, a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház nyugalmazott főigazgatója, a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség elnöke vehette át.
Az ünnepség emelkedett hangulatát Zilai Györgyi énekművész előadása tette még emlékezetesebbé.
A városnapi programok a hagyományoktól eltérően, az esős időjárás miatt a Mátra Művelődési Központban folytatódtak. Itt Szókovács Péter köszöntötte a városlakókat, bemutatkozott a nagyközönség előtt a két új díszpolgár, valamint a Gyöngyösi Kosárközösség kirakodóvására, kézműves foglalkozások, népi játszótér és a Vachott Sándor Városi Könyvtár várta. A Tourinform iroda szervezésében interaktív városi felfedezőjáték várta a családokat, fellépett a Tomory Gábor Néptánciskola és a Vidróczki Néptáncegyüttes, este pedig Mujahid Zoltán és a Group’N’Swing koncertje zárta az ünnepi rendezvényt.
A tanár, aki közösségeket is épített
Köves Péter neve egyet jelent a sporttal, a közösség erejével és a példamutatással. Több mint négy évtizedes tanári, edzői és közösségszervező munkája során generációk életére volt hatással Gyöngyösön és környékén. Mindezt csendes következetességgel, szakmai alázattal és emberséggel tette.
Az 1956-ban született Köves Péter tősgyökeres gyöngyösi családból származik. Már gyermekkorában meghatározó szerepet kapott életében a mozgás és a sport, amely később nemcsak hivatásává, hanem személyiségének alapjává is vált. Biológia-testnevelés szakos diplomát szerzett, majd pályája során folyamatosan képezte magát: különböző edzői és sportmenedzseri képesítéseket szerzett.
Tanári pályáját 1976-ban Vámosgyörkön kezdte testnevelő tanárként, majd 1996-tól a Gyöngyösi Atlétikai Klub atlétikaedzőjeként is dolgozott. 1980-ban került a gyöngyösi 1-es számú Általános Iskolába, majd tanított a Mezőgazdasági Szakközépiskolában, a Vak Bottyán János Szakközépiskolában. Alapító tagja és első elnöke volt a Gyöngyösi Triatlon, Atlétikai és Szabadidősport Klubnak, részt vett a Heves Megyei Triatlon Szövetség és a Gyöngyösi Tollaslabda Klub létrehozásában is, később a Gyöngyösi Főiskola Kézilabda Klub edzőjeként ért el sikereket, valamint közreműködött a legendás „Játék határok nélkül” nemzetközi verseny hazai résztvevőinek felkészítésében. Eközben saját sportolói aktivitását sem adta fel: 28 évig szerepelt a gyöngyösi kispályás labdarúgó-bajnokságban, Ironman címet szerzett, ma pedig már az asztaliteniszben is aktív versenyző.
Pedagógusi pályájának utolsó nagy állomása a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium volt, ahol 2011-től nyugdíjba vonulásáig tanított. A nyugdíjazása után sem szakadt el az iskolától: ma is aktív résztvevője a vízi- és sítáboroknak, szakmai tanácsaival továbbra is segíti a testnevelő munkaközösséget.
Köves Péter életének a sport mellett meghatározó része volt a Vidróczki Néptáncegyüttes is, ahol évekig táncolt.
Munkáját elismerték a Heves Megye Sportjáért, a Heves Megye Diáksportjáért és a Gyöngyös Város Érdemes Pedagógusa díjjal is.
Köves Péter egész életével azt bizonyította, hogy a sport és a közösségépítés sokkal több egyszerű tevékenységnél: olyan erő, amely embereket formál, kapcsolatokat épít és generációkra hagy nyomot.
A betegközpontú fejlődés szolgálatában
Weisz Péter 1953-ban született Debrecenben, tanulmányai pedig már korán jelezték sokoldalúságát és tudásvágyát. A szegedi Élelmiszeripari Főiskolán gépészmérnöki diplomát szerzett, majd közgazdászként, adószakértőként, mérlegképes könyvelőként és egészségügyi szakmenedzserként is képesítést szerzett. Ez a rendkívül összetett szakmai háttér később meghatározóvá vált vezetői munkájában.
Pályáját a bankszektorban kezdte, ahol vezetői és gazdaságszervezési tapasztalatokat szerzett, melyeket az egészségügy világába is kamatoztatott, amikor 2001-től az ország több pontján vállalt válságkezelői feladatokat nehéz helyzetben lévő kórházaknál. Gazdasági és ügyvezető igazgatóként olyan intézmények működését stabilizálta, amelyek sok esetben a fennmaradás határára sodródtak. Munkájának köszönhetően a korábban bizonytalan helyzetben működő kórházak újra kiszámítható pályára álltak.
2012-ben kapott megbízást a Bugát Pál Kórház vezetésére, ahol előbb ügyvezetőként, majd főigazgatóként dolgozott. Vezetése alatt az intézmény történetének egyik legjelentősebb fejlődési időszakát élte meg. A közel hatszáz dolgozót foglalkoztató kórház nemcsak gazdaságilag vált stabilabbá, hanem szakmai színvonala is folyamatosan emelkedett.
Weisz Péter hitvallása szerint a betegközpontú egészségügy és a felelős gazdálkodás nem egymást kizáró fogalmak. A stabil gazdálkodás megteremtését követően nagyszabású fejlesztések indultak el. Pályázati források bevonásával modern infrastruktúra épült: új négyszintes épületszárny készült szakrendelőkkel és fekvőbeteg-ellátással, létrejött a pszichiátriai és addiktológiai gondozó, korszerűsítették az orvosi műszerparkot, valamint MRI- és modern röntgendiagnosztikai eszközök kerültek az intézménybe. Emellett energetikai, informatikai és betegbiztonsági fejlesztések is megvalósultak.
Az építkezés egyik legnagyobb eredménye volt, hogy 2023-ban I. fázisú Klinikai Kutatóközpont kezdhette meg működését a gyöngyösi intézményben, amely bekapcsolódhatott a legmagasabb szintű hazai és nemzetközi klinikai kutatásokba.
Szakmai munkája mellett a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület és a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség elnökeként dolgozik a vallásközi párbeszéd erősítésén és a zsidó kulturális örökség megőrzésén.
Munkájának eredményeként a gyöngyösi zsinagóga és zsidó temető bekerült a települési értéktárba.
Munkásságát egyebek között Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, Batthyány-Strattmann László-díjjal, Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével és Pro Sanitate díjjal ismerték el.
2023-ban nyugállományba vonult, ám szakértelmét azóta sem nélkülözi az egészségügy.
