A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. Gyöngyösön közel 250 diák ad számot tudásáról, szakmai vizsgát és előrehozott érettségit közel 140-en tesznek.
Az érettségi vizsgák pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek, május 6-tól pedig indulnak a kötelező vizsgatárgyak: a magyar, a matek, a töri és az idegen nyelvek.
A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek. Az előrehozott vizsgák száma a vizsgák közel 33%-a. Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma a vizsgák több mint 3%-a, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212 – írja az Oktatási Hivatal.
Május 6-án, vagyis hétfőn magyarból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról. Matematikából kedden középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an vizsgáznak majd. Május 8-án, szerdán történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.
A második héttől pedig indulnak a választható vizsgatárgyak írásbeli vizsgái, mint például a fizika, biológia, kémia, digitális kultúra, földrajz és az egyéb idegen nyelvek.
Fontos, hogy 2024-től megváltozik az egyetemi felvételi rendszer. Az egyetemeknek nagyobb beleszólásuk lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba. Újdonság lesz, hogy az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Az egyetemek maguk határozhatják meg azt is, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be, illetve melyik két tantárgy érettségivizsga-eredményét kérik a felvételihez. A legtöbb egyetemen, ahogy eddig is, most is pluszpont jár a nyelvvizsgáért.
