A napokban a Sástó étterem is bejelentette, hogy bezárja kapuit, a döntést az infláció mértékével és a SZÉP-kártyákat érintő módosításokkal indokolta a vendéglátóhely vezetése. Munkaerőhiány is sújtja a magyar vendéglátást, sok helyen vendégmunkásokkal töltik fel az üres helyeket. Gyöngyös Ma című műsorunkban a magyar turizmus helyzetéről beszélgettünk Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével.
A vendéglátóhelyek többségének nem fog nagy problémát okozni, hogy a SZÉP-kártyák augusztus elseje óta hideg élelmiszerek vásárlására is használhatóak. „Értelemszerűen a SZÉP-kártya változás nem tett jót a turisztikai vállalkozásoknak, de állampolgárként el kell fogadjuk azt, hogy fontosabb, hogy a háztartások először élelmiszert tudjanak venni mint az, hogy vendéglátóhelyre vagy szállodába menjenek,” mondta a turisztikai szövetség vezetője. Flesch Tamás szerint a a Sástó étterem bezárása mögött összetettebb okok állhatnak, mint a SZÉP- kártyát érintő új szabályozás.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségébe tartozó szállodáknál országos szinten nem tudott csökkenésről beszámolni Flesch, mint mondta, turisztikailag jó szezont zárt az iparág köszönhetően a növekvő számú külföldi vendégéjszakáknak. Megfordult a trend, mert tavaly a belföldi vendégekre építő szálláshelyek voltak jobb helyzetben, idén a főként budapesti, javarészt külföldi vendégeket fogadó szállodák örvendhettek nagyobb forgalomnak.
A belföldi vendégéjszakák számában stagnálás, visszaesés is mutatkozott, Flesch szerint ennek magyarázata kettős: egyfelől az infláció rossz hatással van a piacra, másrészt pedig a világjárvány óta ez az első olyan szabad év, mikor a fizetőképes vendégek különösebb bonyodalom nélkül külföldre utazhatnak, ezt pedig úgy fest, kihasználják.
Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy magyar munkaerő híján a mátrai Hotel Ózon is Srí Lankáról hozott vendégmunkásokat. Flesch szerint ez valós probléma, nagyon nagy igény lenne magyar munkaerőre, de a jelentkezők alacsony száma miatt sokszor kénytelenek a szállodák és vendéglátósok külföldről toborozni. „Százalékos arányban ez azért nem annyira jelentős,” tette hozzá Flesch, bár nem tudni, hogy fog ez a jövőben alakulni: ahol tudnak megfelelő szállást biztosítani a külföldi munkaerőnek, ott ez valós alternatíva.
Flesch szerint a magyar munkaerő hiányát a koronavírus-járvány alatti pályaelhagyókon és a nyugat-európai szálláshelyek munkaerő-elszívó hatásán túl egy „reputáció-veszteség” is erősíti, hiszen mint fogalmazott, „vannak olyan szállodák, ahol ugyanazt az embert már háromszor bocsátották el majd vették vissza,” a magyar vendéglátásnak vissza kell építenie a jó hírét, kommunikálni kell, miért jó a magyar turizmusban dolgozni.
Az energiaválság nem vezetett tömeges bezárásokhoz, tavaly a szálláshelyek másfél-két százaléka zárt be, magyarázta Flesch, aki optimista a magyar turizmus előtt álló időszak kapcsán. „Ma már azért a tavalyi árakhoz képest sokkal jobb energiaszerződéseket lehet kötni,” mondta, hozzátéve, hogy ehhez azért sokkal nagyobb odafigyelés kell, meg kell vizsgálni, hogy lehet közép- és hosszútávon a legjobb szerződést kötni, de akik beragadtak egy hosszú lejáratú, magas áron kötött szerződésbe, azoknak továbbra sem lesz könnyű dolguk. A turisztikai szervezet elnöke azt reméli, hogy az energiaárak már nem emelkednek vissza a tavalyi magasságokba.
Teljes interjúnk Flesch Tamással megtekinthető itt:
