Több fontos határidő közeleg, amely alapjaiban határozza meg hazánk energiafüggőségét. A Magyar Természetvédők Szövetsége széleskörű, társadalmi egyeztetésen alapuló energiahatékonysági prioritású tervezést sürget, miután álláspontjuk szerint a jelenlegi Nemzeti Energia- és Klímaterv olyan intézkedéseket tartalmaz, amely hazánk szükséges energiátmenetét lassítaná és erősítené a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A terv benyújtási határideje a hónap végén jár le, de szintén június végéig dönt a kormány a Mátrai Erőmű sorsától is.
Az Eco.hu ír arról, hogy 2023 június végéig minden tagállam köteles elkészíteni saját felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), összhangban a fosszilis energiaválság miatt is az energiaátmenet gyorsítását célzó, európai uniós klíma- és energiapolitikai közép- és hosszútávú célokkal és a Párizsi Megállapodással. A szintén a tagállamok energiaátmenetét, orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségük csökkentését gyorsítani hivatott Európai Uniós REPowerEU alapján pedig a tagállami REPowerEU-terveket mihamarabb, nyár végéig kell kidolgozni és benyújtani. Mivel a magyar kormány mégis kéri a helyreállítási hitelt, a 3300 milliárd forintos uniós forrásra szóló REPowerEU-helyreállítási-hitel tervet egy csomagként kell benyújtania az Európai Bizottságnak.
Magyarország azonban a zöld átállás helyett az újraipraosítást tartja elsődlegesnek, ami miatt több hazai civilszervezet is aggódik. Ugyanis mint írják, a betelepülő vállalatok jelentős energiaigényét a tervek szerint jórészt fosszilis erőművekkel elégítené ki a kormányzat. Jelentős részben ezt szolgálná a három új, többek között a Mátrai Erőműben megvalósuló gázerőmű, amelyekre ambiciózus energiaátmeneti forgatókönyv esetén a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont új tanulmánya szerint nem is lenne szükség. Hasonlóan az erőltetett újraiparosítás miatti fosszilis függőség növelését jelenti a ma fele lignit és fele biomassza tüzelésű Mátrai Erőmű régi lignites blokkjainak újraindítási terve, amelyről június végére várható kormányzati döntés. Ha valóban 2025 után is működtetnék vagy akár 2029-ig tartanák fent a lignitbányákat és a lignittüzelést az ország legnagyobb fosszilis erőművében, az súlyosan növelné a lakosság egészségügyi és környezeti terheit egyaránt. Továbbá akadályozná az igazságos energiaátmenet folyamatát is. Ez utóbbi célja, hogy Borsod, Heves és Baranya vármegyében részben uniós forrásból éghajlatbarát és zöldgazdasági tartós munkahelyek teremtésével, átképzésével történjen meg az átállás, ennek hiányában a megyék eleshetnek az uniós forrástól.
Az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója úgy véli, a fosszilis energiahordozóktól való függőség felszámolásának elsőbbséget kellene élveznie és ehhez olyan stratégiai tervek és átfogó szabályozási környezet kell, amelyben nagyobb fókuszt kap a lakóépületek energetikai felújítása és az önszerveződő megújuló energiaközösségek támogatása. Mindez nagyban hozzájárulna Magyarország energiafüggetlenségének erősítéséhez, és ezáltal a hazai ellátásbiztonság növeléséhez. Ennek érdekében pedig még 2023 nyarán széles körű társadalmi konzultáció lefolytatására lenne szükség, hogy az európai uniós határidő lejárta előtt érdemben javítani, módosítani lehessen a magyar terveken.
Borítókép: mert.mvm.hu
