Újabb digitalizált érdekességek kerültek elő a Vachott Sándor Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményéből. A könyvtár szakemberei ezúttal a gyöngyösi szervezett sportolás kezdeteit tárták elénk Facebook-oldalukon.
A kiegyezéssel Gyöngyösön is felgyorsult a polgárosodás, számtalan pénzintézet alakult és a polgári eszmei irányzatoknak megfelelően itt is megjelent az igény a szervezett sport iránt.
A szervezett sport iránti igény Nyugat-Európából indult ki a második ipari forradalom korában. A modernkori olimpiák atyja, Pierre de Coubertain báró szerint a franciák hibája abban rejlett a porosz–francia háborúban, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ám ezen a sport segítségével javítani lehetett volna. A sport ugyanakkor nemcsak a háborúban hasznos, hanem a fegyverkező nemzetek között a béke közvetítője is lehet, az atléták és sportolók ugyanis nem véres csatákban, hanem nemes versengésben békés sportversenyeken mérhetik össze erejüket.
Gyöngyösön a szervezett sportolás legkorábban a korcsolyázás terén és a turizmusban jelentkezett. 1882-ben Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd korcsolyázó egyletet alapít, 1886-87-ben pedig megalapítja a Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztályát. Ez utóbbi nemcsak Gyöngyösről, hanem a környékről, sőt az egész országból igyekezett tömöríteni azokat, akik a Mátra rajongói voltak. Az új egyesület agilis munkát fejtett ki: utat építettek, források környékét rendezték, Mátra címen folyóiratot adtak ki, felépítették Mátrafüreden a Kozmári János kilátót, 1889-ben pedig felépítették a Kékestetőn a 20 méter magas Mátra tornyot. A Mátra Egylet elnökségét pedig 1924-től nem más látta el, mint Gyöngyös város nagyhírű polgármestere: dr. Puky Árpád.
A testkultúra ápolására és előmozdítására azonban mégis a Gyöngyösi Atlétikai Klub megalakulása volt a legnagyobb hatással. A kezdetekről így emlékezik meg Barna Jenő az 1936. évi gyöngyösi kalendárium hasábjain: „Hazánkban a rendszeres sportegyesületi tevékenység hivatalosan megállapíthatólag 60 évre tehető. Ekkor alakult meg az ország fővárosában Budapesten a Magyar Athletikai Club. Ez kihatással volt a vidékre, ahol sorra alakultak az egyesületek, hogy bekapcsolódjanak az egyetemes testnevelés szolgálatába. Gyöngyösön az ilyennemű legrégibb egyesület 1906. évben alakult, a Gyöngyösi Testgyakorlók Köre elnevezés alatt, amelyet később Gyöngyösi Athletikai Club névre változtattak át. Egyesületi színe a város színe: zöld fehérrel. Alapszabály szerint célja: az egyetemes sport gyakorlása és előmozdítása, valamint a keresztény erkölcsön alapuló hazafias szellem és bajtársi összetartás ápolása. Az egyesület több szakosztályban működik, így: athlétikai, labdarúgó, lawn-tenisz, torna, vívó- és céllövő, birkózó, kerékpár, ökölvívó és sí-szakosztályban. Ezek közül kezdetben csak a tornát gyakorolták, éspedig a főgimnázium tornacsarnokában a tornatanár vezetésével. A helységet használatra a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedte át az egyesületnek. Az általánosan elterjedt nagyméta labdajátékon kívül más labdázás akkor még nem volt ismeretes. Ez a diákok és általában a nép körében elterjedt játék folyt a nagyobb utcákon és tereken; ütötték a labdát husánggal, s azalatt futottak az egyik métától a másikig. Helyette füleslabda, majd a jelenben általános elterjedésnek örvendő football kezdett divatba jönni. Az egyesületnek ekkor még nem volt sportpályája, s így a labdázók eleinte a vasút melletti volt nagy vásártéren, az ún. baromálláson játszottak. Egy időben a nagy lovassági laktanya udvara adott helyet a labdarúgómérkőzések céljára, ahol már bekerített helyen lehetett folytatni a versenyeket.
A testnevelés fontossága mindjobban a köztudatba ment, és ez indította a várost arra, hogy az iskolán kívüli sportok zászlóvivőjét a helybeli Athletikai Clubot 1920. évben sporttelephez juttassa. A vasúti vágány innenső oldalán, a nagykaszárnya szomszédságában volt és megszüntetett temető helyét jelölték ki e célra, melyet azután az egyesület sportpályának berendezett. Körülkerítette azt, rajta futball, s futópályát és 6 teniszpályát létesített, s egy kisebb irodai helyiségből és pályafelügyelői lakásból álló klubházat épített. 1927-ben tribünt emelt az Országos Testnevelési Tanács útján nyert segéllyel és bevezette a telepre a vízvezetéket. […] Hivatását követve a GYAK élénk működést fejt ki a sport különféle ágaiban. Minden rendbeli fiatalság testnevelését felkarolja, részint azáltal, hogy a kebelébe tartozókat az egyéniségüknek leginkább megfelelő sportokban foglalkoztatja, részint akként, hogy telepének átengedésével módot ad más alakulatoknak és az iskoláknak is, hogy ott sporttevékenységet fejthessenek ki.”
Írta és a képeket a Vachott Sándor Városi Könyvtár Helyismereti Részlegének fotótárából válogatta: dr. Vinkler Bálint helytörténész.
