A Sástó Hotel konferenciatermében hétfőn délelőtt összegyűltek a Mátra turizmusában dolgozók a 2023-as Mátra Konferenciára. A tömött nézőtér előtt a térség két nagy vendéglátói szervezetének, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesületnek és a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület vezetői beszéltek a szektor előtt álló kihívásokról.
A covid járványból már talpra állt a térségben a turisztikai ágazat, de számos olyan változás történt, amitől a vendéglátás már sosem lesz olyan, mint korábban, fejtette ki Kápolnai Nagy Ágnes, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület elnöke. Mint elmondta, rengeteg új, „csillogó-villogó, ezer nyelven beszélő szálláshely” nyílt a térségben, sok új attrakcióval, új kerékpárutakkal.
Ennek ellenére az összkép nem csak pozitív, továbbra is égető probléma a munkaerőhiány, mely a turizmusban különösen problémás, hiszen mint azt az egyesület elnöke kihangsúlyozta, ez egy face-to-face műfaj: a vendég rögtön az emberrel találkozik, az első benyomás pedig nagyon fontos egy szálláshelyen.
A túraútvonalak és természeti értékek karbantartottsága is hagy maga után kívánnivalót, példaként a Verpeléten található várhegyet említette. Az 58 méteres vulkáni kúpot Kápolnai Nagy Ágnes szerint ma már balesetveszélyes körbejárni, és hiába a gyöngyörű természeti érték, ha ilyen a környezete. A másik probléma a közlekedés: „beszélhetünk fenntarthatóságról, de próbáljon meg valaki Mátraszentimréről busszal elkirándulni Parádsasvárra,”aki ezt megpróbálja, több órás tortúrának néz elébe.
A turisztikai egyesület vezetője szerint 2024-ben az úgynevezett „lassú turizmusra” érdemes koncentrálni – ez azt jelenti, hogy a programok, szervezett utazások fókuszában egy kisebb terület áll, ahol pedig a mélyebb megismerés a cél. „Legyen több személyes kapcsolat, több megélhető élmény,” adta ki az irányt az egyesület elnöke.
Mint mondta, provokálni jött a konferenciára Dr. Benkő Béla, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület elnöke – de nem valami ellen, hanem valamiért. Gyöngyös közigazgatási területén 225 000 vendégéjszaka volt 2022-ben, ami meghaladja a Covid előtti számokat, azonban ez amiatt is lehet, mert a Kisfaludy-programnak köszönhetően több száz új magánszálláshely jelent meg a statisztikában, mondta a Gyöngyös közigazgatási területén működő turisztikai vállalkozásokat tömörítő egyesület elnöke.
A növekedés azonban érezhetően van, a Mátra földrajzi térségében keletkezik évente 600 000 vendégéjszaka, a Mátra-Bükk térség a Balaton után a második leglátogatottabb térség. Dr. Benkő Béla szerint azonban a turisták számát a helyi infrastruktúra, és a turistákat kiszolgáló vállalkozások egyszerűen nem tudják követni. Nincs hova menni, például ha Parádra, Parádsasvárra megérkezik egy busznyi turista, előzetes leszervezés nélkül, ad-hoc jelleggel nem lehet sehova sem leültetni őket, egy magánszálláshelyre érkező turista pedig ha este nyolckor kitalálja, hogy vacsorázni szeretne, az Benkő szerint „mission: impossible.” Megnövekedett az egynapos kirándulások száma is, de a MÁV problémáit megérzi a szektor is – Gyöngyös és Vámosgyörk közt negyvennel megy a vonat, mert hiába van új vonat, ha a síneket kéne cserélni, mondta a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesület vezetője, aki szerint ebben is infrastruktúra-fejlesztésre lenne szükség, tette hozzá, ráadásul összehangoltan. Példaként felhozta a gyöngyösi vasútállomást, ahol az önkormányzat a saját területén felújította a járdát, de a járda és az állomás közt – az állami tulajdonú MÁV területén – továbbra is hepehupás az aszfalt.
