A magas gázárak miatt sokan váltottak vegyes tüzelésű fűtésre, ehhez sokszor új kéményt építettek, hogy idén télen már fával fűtsenek. Azonban nem várt veszélyeket rejthet egy ilyen átalakítás, erről Nagy Csabával, a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjével beszélgettünk.
Ha fűtési módot változtatunk, új kéményt építünk, vagy a régit felújítjuk, rendkívül fontos, hogy a munkálatok végeztével a kéményseprőkkel bevizsgáltassuk az eredményt, mondta Nagy Csaba. A műszaki vizsgálat során kiderül, hogy megfelelő szaktudással, megfelelő anyagokkal létesítették-e a kéményt, ezt a katasztrófavédelem Heves Vármegyei Ellátási Csoport kéményseprőitől lehet megrendelni, vagy online időpontfoglalással – magánszemélyeknek ez a szolgáltatás ingyenes.
A szakember nyomatékosította, hogy a rossz kémények könnyen vezethetnek súlyos anyagi károkhoz vagy akár tragédiához is, gyakorta okoz tüzet vagy szénmonoxid-mérgezést az égéstermékek nem megfelelő kivezetése. Csak idén már 35 kéménytűzről számoltak be a tűzoltók Heves vármegyében, többségében az év eleji fűtési szezonban, négy alkalommal a tetőre is átterjedtek a lángok. Vármegyei szinten 205 lakástűz volt 2023-ban, könnyen kiszámolható tehát, hogy minden hetedik tűzeset a nem megfelelő kémények miatt történik, összegezte a statisztikákat a Katasztrófavédelem szóvivője.
A fűtési szezon kezdetére persze azoknak is érdemes átvizsgáltatni a kéményeiket és kazánjaikat, akik nem nyúltak a fűtési rendszerükhöz. Mint a szóvivő elmondta, a lényeg a rendszeresség: szilárd tüzelésű kazánoknál érdemes évente hívni a kéményseprőt, gázüzemű fűtésnél ezt elegendő kétévente megtenni.
Családi házaknál a kéményseprés ajánlott, de nem kötelező – mint Nagy Csaba fogalmazott, ennek elmulasztása esetén „a legnagyobb szankció, hogy leég a házunk.” Társasházaknak azonban kötelező elvégeztetni az éves kémény ellenőrzést.
A katasztrófavédelmi szakember kitért a szénmonoxid-jelzők fontosságára is, mint elmondta, évről-évre egyre több riasztást kapnak azért, mert valahol ilyen szerkezet jelezte a gyilkos gáz jelenlétét. Az ilyen jelzőberendezéseket a veszélyforrástól 1-3 méterre kell elhelyezni, illetve érdemes a hálószobában is felszerelni egyet. Nagy Csaba elmondta, hogy a szénmonoxid színtelen, szagtalan, így egészen addig észre sem lehet venni, míg nincs baj. Ellenben az összes olyan riasztásnál sikerült elkerülni a mérgezést, ahol azért hívták őket, mert beindult a szénmonoxid-jelző.
Teljes interjúnkat Nagy Csabával itt tekinthetik meg:
