Úgynevezett kisvizes élőhelyeket, vagy népszerűbb nevükön műtócsákat telepített a Mátrába a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A Turistamagazin.hu Magos Gábort, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegységének vezetőjét kérdezte, miért van szükség emberi erővel pótolni a Mátra pocsolyáit.
A klímaváltozás következtében egyre kiszámíthatatlanabbá válnak a nyarak; hol hónapokig tartó aszály pusztít, hol sosem látott felhőszakadás mos el mindent, és ez nem tesz jót a vizes élőhelyeket előnyben részesítő állatoknak, hiszen a számukra otthont nyújtó vízállások egyszer megjelennek, máskor kiszáradnak. A Mátrában élő kétéltűekre egyéb veszélyek is leselkednek, petéiket ugyanis gyakran az erdészutak pocsolyáiba rakják, és az erdészeti járművek így komoly kockázatot jelentenek.
Itt jön a képbe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „műtócsaprojektje:” 2020 őszén 189 mesterséges vizes élőhelyet hoztak létre, ezek mérete kettőtől negyven négyzetméterig terjed. Az erdészutak mellett kisebb, hosszúkás vizesárkokat, az erdős részeken pedig nagyobb, szögletes erdei tavakat létesítettek, melyek együtt egy nagy élőhely-hálózatot alkotnak.
A projekt első éve már rögtön sikert hozott: az első felmérés során a 98 vizsgált műtócsából 68-ban találtak legalább egy kétéltűfajt, és volt olyan, ahol hatféle különböző kétéltű- és hüllőfaj jelenlétét tudták megerősíteni.
Nem mindegy azonban, hová kerülnek ezek a tócsák. A helyszín kiválasztásánál fontos a terület vízellátottsága, benapozottsága is: a kétéltűekre veszélyes kitridgombák könnyen fejlődnek árnyékos vizekben, és a kórokozó pár éve Magyarországon is megjelent, 2019-ben már a Mátrában is találtak ilyen fertőzésben elhullott sárgahasú unkákat. Természetjáróként azzal segíthetjük a kitridgomba elleni védekezést, ha kerüljük a pocsolyákat, hogy ne vigyük egyik élőhelyről a másikra az esetleges fertőzést, sőt, a nemzeti park azt ajánlja, lehetőség szerint túra után fertőtlenítsük bakancsunkat, vagy biciklink kerekeit.
Borítókép: Sástó Turisztikai Központ
