A jelek szerint csúszni fog a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak eredetileg 2025-re tervezett leállítása, írta meg szerdán a HVG360, az erről szóló terveket a csütörtöki kormányinfón pedig meg is erősítette Gulyás Gergely kabinetminiszter.
A magyar kormány 2022-ben tett vállalást az Európai Unió felé, hogy 2025-ig leállítják Magyarország legszennyezőbb erőművét, a széntüzeléső Mátrai Erőművet. Áprilisban már az erőmű további működése mellett állt ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter, aki arról beszélt, hogy az erőműnek legalább addig kell termelnie, míg az Orbán Viktor által márciusban beígért kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT-k) üzembe nem állnák.
Az új, gázüzemű erőművek a Mátrai és Tisza erőművek telephelyein épülnek majd, azonban mint azt a HVG360 észrevette, a Nemzeti Klíma és Energiaterv (NEKT) júniusi felülvizsgálatában foglaltak szerint gyakorlatilag lehetetlen, hogy ez a 2025-ös határidő előtt megtörténjen: az MVM Mátra Energia Zrt. csak idén márciusban tette közzé a gázturbinás erőmű létesítésére kiírt közbeszerzési hirdetményt, és az ajánlattételre felhívott pályázóknak szeptemberig kell benyújtani az ajánlataikat.
Nem tudni, mikor döntenek a közbeszerzés nyerteséről, és mikor indulhat az építkezés, de mivel a közbeszerzések kiírásakor úgy számoltak, hogy a közbeszerzések lezárulta után még három, három és fél évbe telhet az új erőművek megépítése, biztosra vehető, hogy 2025-ig nem zárják be a Mátrai Erőmű széntüzelésű blokkjait.
Mint a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kabinetminiszter elárulta, a kormány tárgyal az Európai Bizottsággal a Mátrai Erőmű bezárására vállalt 2025-ös határidő meghosszabbításáról. Hozzátette, hogy az erőmű bezárása nagymértékben függ az energiahelyzettől is, emlékeztetve, hogy 2022-ben a kormány ezt az energiaválság csúcsán kezdeményezte. Ha a kormány kap rá lehetőséget, továbbra is szeretnék a határidőt kitolni, de mint Gulyás elmondta, „ennek a jelentősége ma valamivel kisebb, mint tavaly augusztusban volt.”
2017-es adatok szerint a Mátrai Erőmű felelős a hazai energiatermelő ágazat széndioxid-kibocsátásának feléért, ami a teljes magyarországi kibocsátás 14 százaléka. Az erőmű leállításának elodázásával azonban nem csak a klímacélok, hanem súlyos eurómilliók is veszélybe kerülhetnek. Mint a HVG360 írja, Heves, Borsod-Abaúj és Baranya vármegyékben 110 millió forintnyi uniós forrást lehetne elkölteni az igazságos energia-átmenethez kapcsolódóan, illetve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) 1600 milliárd forintjának nagy része is felfüggesztve maradhat.
Miközben a kormány a lignittüzelésű erőmű bezárásáról tárgyal, továbbra sem tudjuk, hogy mennyit keresett a kormányközeli Mészáros Lőrinc azzal, hogy 2019-ben az erőművet eladta az államnak. Mint arról korábban beszámoltunk, Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető ugyan másodfokon is megnyerte az illetékes tárca ellen az adatok kiadása iránt indított perét, az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgálati kérelmet és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be a Kúriához, vagyis az adatokat – legalábbis a Kúria döntéséig – nem adják ki.
