A nemzeti egyetértés ritka történelmi pillanata volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a március 15-i városi ünnepség szónoka szerint. Vinkler Bálint a konszenzust tartja a 175 évvel ezelőtti események legfontosabb üzenetének a ma élők számára. Az ünnepi megemlékezés a forradalom és szabadságharc gyöngyösi szereplőinek és eseményeinek állított emléket.
A hagyományoknak megfelelően Bogdány József egykori honvéd tizedes sírjánál kezdődött a megemlékezés-sorozat Gyöngyösön az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján. A Felsővárosi temetőben rendezett emlékezést idén is a Gyöngyösi Városszépítő és -védő Egyesület szervezte. Az ünneplők innen a Szent Bertalan-templomba vonultak, ahol a nemzetért bemutatott ünnepi szentmisén vettek részt.
A megemlékezés koszorúzással folytatódott, az Orczy-kastély falán elhelyezett emléktáblánál az önkormányzat mellett pártok, szervezetek, civil egyesületek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit, majd a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium diákjai elevenítették fel a kastély falai között rendezett, a tavaszi hadjáratot előkészítő 1849-es haditanács eseményeit.
A városi ünnepség az esős időre való tekintettel a Mátra Múzeumban folytatódott, ahol dr. Vinkler Bálint, a Vachott Sándor Városi Könyvtár helytörténésze mondott beszédet. A történész a 175 évvel ezelőtti események gyöngyösi szereplőit méltatta, mások mellett Almásy Pált, aki Gyöngyös képviselője volt az első népképviseleti országgyűlésben, később a képviselőház elnökeként ő mondta ki a Habsurg–Lotharingiagi ház trónfosztását. De nem csak Almásy Pál képviselte Gyöngyöst: „gondoljunk csak a szintén gyöngyösi származású Bugát Pálra, a szabadságharc tiszti főorvosára, Vachott Sándorra, Kossuth titkárára, a szomorú sorsú költőre, aki a megtorlás áldozata lett, a karácsondi Puky Miklósra, a komáromi erőd kormánybiztosára vagy a gyöngyösi gimnázium tanulójára, a hadmérnök Török Ignácra.”
Mint Vinkler Bálint rámutatott: 1848-ban Magyarországon arisztokraták, nemesek, papok, polgárok, parasztok, jogászok, művészek, magyarok és nemzetiségek, különféle keresztény felekezetek és izraeliták értettek egyet Magyarországon a forradalom és szabadságharc célkitűzéseivel, ami ritka pillanat a történelemben. A helytörténész úgy véli, ez ’48 legfontosabb üzenete a mának: „meg kell találnunk a konszenzust a szabadságban is, hogy ha majd jön az igazi ellenség, és az igazi elnyomás, akkor ne tudjon rajtunk fogást találni, ne tudjon éket verni magyar és magyar közé, ne tudjon bennünket megosztva kijátszani magunk ellen, mint tette azt török, a német és a szovjet.”
Az ünnepi műsort a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium diákjai mutatták be Gyöngyös az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sodrában címmel. A diákokat Zeke Katalin és Hajagos József tanárok készítették fel. A megemlékezés zárásaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Könyves Kálmán téri emlékművénél koszorúztak a különböző szervezetek.
