A nyár a felhőtlen kikapcsolódás ideje. Ám óhatatlanul előfordulhatnak kisebb-nagyobb balesetek. Akár strandra készülünk, akár nomád kempinges vakációt választunk, akár a hegyekbe túrázni indulunk vagy külföld az úti cél, mindig gondoljuk végig, milyen veszélyes helyzetek fordulhatnak elő.
Felelősek vagyunk magunkért és egymásért- mondja Balogh-Nagy Krisztina elsősegély szakoktató, aki abban segít, hogyan is legyünk felkészülve a nyári veszélyekre- legyen az égés, napszúrás, rovarcsípés, elsősegélynyújtás és miegymás.
Otthoni és utazós elsősegélycsomag
Érdemes egy otthoni házi patikát és egy olyat tartani, amelyet kirándulásra, nyaralásra is el tudunk vinni magunkkal. Ezek tartalmazzák a lázcsillapítót, hasmenésre, görcsoldásra tablettát, krónikus betegeknek a szedett gyógyszereket, a megfelelő sebkötözési módszerekhez a gézlapot, tekercset és fertőtlenítőt. Ha lejárnak a szavatosságuk, időben legyenek kiváltva.
Külföldi utazás esetén érdemes a háziorvossal egyeztetni, hogy milyen oltásokat érdemes beadatni és a fentebb sorolt gyógyszereket is magunkkal vinni, hiszen vakációnk helyszínén nem biztos, hogy találunk számunkra jól bevált gyógyszert.
Csípések
Fontos, hogy a megelőzést folyamatosan betartsuk, tudjuk felismerni az anafilaxiás reakció tüneteit (nyelési nehézség, gombócérzés a torokban, leesik a vérnyomás, hányinger, rossz közérzet, zavartság). Ilyenkor az epipen injekció nyújt hatékony megoldást, de ha ilyet tapasztalunk, a környezetünkben azonnal hívjuk a mentőket.
Kullancsok ellen pedig érdemes tartani csipeszt otthonunkban. Kiszedés után figyeljük az adott területet, hogy mennyire pirosodik, jár e más tünetekkel. Az agyhártyagyulladás jelei hamar meg tudnak jelenni és kezeletlenül életveszélyessé tud válni.
Napszúrás, napégés, hőkimerülés
Ne tegyünk ki hosszú hőhatásnak embertársainkat, állatainkat. A napszúrás nem sorolandó az életveszély állapotok közé, ezt ugye az okozza, hogy a fejtetőt extrém sugárzás éri, egy steril agyhártyagyulladást tud okozni, aminek vannak átmeneti tünetei- hányinger, hányás, rossz közérzet, erős izzadás és általában 24 órán belül elmúlik.
Hőkimerülés esetén a személynek 39 fok feletti láza van és egyáltalán nem izzad, zavarttá válik, legvégső esetben kómába esik. Életveszélyes tud lenni, 24 órán túli megfigyelést igényel. Ion- és ásványi anyag pótlásra van szüksége a betegnek.
Ha felmerül a gyanú, azonnal vigyük az érintett személyt hűvös helyre, itassuk izotóniás itallal, pótoljuk számára a sót. Ha nem javul az állapot, hívjuk azonnal a mentőket.
Napégés esetén a hűsítő, hidratáló gélek beválnak, de fontos, hogy fel tudjuk ismerni az égési fokozatokat. Az egyes piros bőrpírrel jár, a kettes, amikor már megjelennek a hólyagok és a hármas a legdrasztikusabb, amikor már kimondottan égésnek számít, ez ugye inkább hő hatására keletkezik. Ha rendellenesek a sebgyógyulási folyamatok, akkor háziorvoshoz kell fordulni.
A bőrünk hatalmas védelmet igényel, emlékszik minden egyes napégésre és mindent számon tart. Nagyon nagy a melanóma betegség kialakulásának az aránya, azok körében, akik nem vigyáznak a nappal. (Sajnos ez férfiak körében gyakoribb, mert ők kevésbé figyelnek erre.)
Balesetek
Az elsősegélynyújtás ellátása során a legfontosabb elsőként mindig te magad vagy. Az, hogy ki milyen elsősegélynyújtó, ez akkor derül ki, ha éles helyzet alakul ki. Magunk védelme után, a helyszín biztosítása a legfontosabb, majd mérjük fel a kárt és a lehető legtöbb és legpontosabb információt adjuk át a mentőknek. Ezután meg lehet kezdeni a betegek elsődleges ellátását, ha biztosak vagyunk benne és nem okozunk sem magunknak, sem a betegnek további sérülést.
Összességében a megelőzés és az odafigyelés a kulcsszerep. Emellett mindenkinek érdemes lenne időközönként felfrissítenie a tudását az elsősegélynyújtás területén.
