Megjelentek a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárai. Azok a jelentkezők, akik megadták telefonszámukat, SMS-ben kaptak értesítést arról, hogy felvételt nyertek-e, és ha igen, melyik intézménybe. Akik most nem jutottak be, a pótfelvételi eljárás során még pályázhatnak államilag támogatott vagy önköltséges képzésekre.
Fontos tudni, hogy egy jelentkező csak egy helyre kerülhetett be – arra a szakra, ahol az általa megadott sorrend szerint elsőként elérte az adott intézmény által meghatározott ponthatárt.
A Budapesti Corvinus Egyetem esetében a legmagasabb bejutási ponthatárt a nemzetközi gazdálkodás szakon állapították meg, amelyhez 478 pont kellett. Ezt követte a nemzetközi tanulmányok szak 455 ponttal, majd a gazdálkodás- és menedzsmentképzés 443 ponttal.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a mechatronikai mérnöki szakra 394 pont kellett, a mérnökinformatikus szakra 355, míg a gépészmérnöki szakra 340 pont volt a határ.
A Corvinus ingyenes alapképzéseire 433 pont alatt nem lehetett bejutni, míg az önköltséges helyekre legalább 400 pontotkellett elérni.
Idén az országos legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogász képzése érte el, ahová 479 pont fölötti eredménnyel lehetett bekerülni. Az ELTE más szakjain is magas pontszámokat állapítottak meg: pszichológia szakra 457, nemzetközi tanulmányokra 439 pont kellett.
A jogászképzésre általánosan magas ponthatárok jellemezték az idei évet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a jogi karon 469 pont volt a határ, a Szegedi Tudományegyetemen 438, míg a Pécsi Tudományegyetemen legalább 417 pontkellett a felvételhez.
Az orvosi képzésekre való bejutás sem lett könnyebb. A Semmelweis Egyetem esetében 427 pont kellett (ez hárommal több mint tavaly), a Pécsi Tudományegyetemen a korábbi 393 pontról 397-re nőtt a határ, míg a Szegedi Tudományegyetemen 414 pont kellett a tavalyi 412 helyett.
Gyöngyösön a MATE Károly Róbert Campus ponthatárai is nyilvánosak, ezek elérhetők a Felvi.hu oldalon:
https://www.felvi.hu/bin/content/vonal25a/szer/szer_1593.html
Rekordszámú felvételiző az ELTE-n
Az ELTE szeptembertől 12 583 új hallgatót fogad, ami minden korábbi rekordot megdöntött. Ebből 7823 fő alapképzésen, 91 felsőoktatási szakképzésen, 3209 mesterszakon, míg 1460 fő osztatlan képzésen kezdheti meg tanulmányait. A bejutók közül 10 054 nappali, 2421 levelező, 108 pedig esti munkarendben tanul majd.
A BME szintén növekedést tapasztalt: az emelkedő ponthatárok ellenére is több jelentkezőt vett fel, a legtöbb szakon az átlagpontszám is emelkedett. Az alapképzésen és osztatlan képzéseken 4,3 százalékkal több hallgatót vettek fel, míg a műszaki szakokra bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.
A szakok több mint 70 százalékán az átlagpontszám meghaladta a 400 pontot, sok helyen 430, sőt 440 pont fölé is emelkedett.
A mesterképzések felvételi számai is nőttek – még pótfelvételi nélkül is –, különösen a műszaki, informatikai és természettudományos területeken.
Mely szakok voltak a legnépszerűbbek?
A felvételizők 68 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterszakra, 10 százaléka osztatlan képzésre, 2 százalékapedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A legnépszerűbb terület idén a gazdaságtudományok voltak, ahová 25 606 fő jelentkezett. Jelentősen nőtt az érdeklődés a műszaki és informatikai (24 613 fő), valamint a pedagógusképzések (21 105 fő) iránt is.
A statisztikák szerint egyre többen jelentkeznek hátrányos helyzetű térségekből, és sokan szeretnének szakképzés után továbbtanulni a felsőoktatásban – ez utóbbi csoport aránya 2022 óta 57 százalékkal emelkedett.
