Betette a kaput a gabonaféléknek a sivatagi hőség

A búzatermésnek mindössze az ötöde malmi minőségű, de a kukorica még inkább fenyegetve van a csapadékhiány által Heves vármegyében. Az őszi vetésű növények aratása véget ért, amely hektáronkén 5-6 tonnát produkált – számolt be róla az Infostart.

x Hirdetés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei szervezetének elnöke szerint a termés mennyisége a közepes és a jó között alakult. Az őszi búzát 38 ezer hektáron takarították be, és hektáronként 5-6 tonna körül alakultak a termésátlagok. Hozzáteszik azonban, hogy gondok vannak az alacsony felvásárlási árakkal és a gyenge kereslettel; a termés 80 százaléka csak takarmányként hasznosítható, ám kevés az állat.

Szendrei László kiemelte, tavasszal a növények fejlődése 2-3 héttel tartott előrébb a szokásosnál, akkor még bizakodni lehetett a jó terméseredményekben, aztán ez a bizalom elfogyott, a hirtelen jött forróság sem tett jót a növényeknek” , hozzátette, több gazdálkodónál az is hozzájárult a vártnál rosszabb termésminőséghez, hogy anyagi helyzetük kedvezőtlen volt, emiatt kénytelenek voltak kihagyni technológiai folyamatokat.

A sivatagi forróság és a csapadékhiány a tavaszi kapások termését veszélyezteti leginkább, közülük is inkább a kukoricát. Szendrei László szerint kevés az öntözhető terület Heves vármegyében, a rendszerváltás előtti földterületekhez képest hetven százalékkal csökkentek. Szerinte az is előrelépés lenne, ha elérnék, hogy rendbe tegyék a csatornahálózatot, valamint fel lehessen tölteni vízzel azokat. Problémát jelent azonban a légköri aszály is, az afrikai forróságú levegő kevés párát tartalmaz, amely visszafordíthatatlan károkat okoz a növényekben, pusztulásukat eredményezi.

Borítókép: Agrárágazat

x Hirdetés

Négylábú munkatársakat keres a NAV

Viharos széllel érkezik a hidegfront