Átfogó ellenőrzés indul a következő napokban a magyar kórházakban, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg az egészségügyi intézményekben, hogy ellenőrizzék, az orvosokat és a szakdolgozók, de a revízió a betegekre is kiterjed – írja a Válasz Online.
Mint a lap beszámol róla, az egészségügyért felelős belügyi államtitkár korábban több konferencián is arról beszélt: tudomásuk van róla, hogy az állami egészségügyi dolgozók munkaidőben a magánszektorban maszekolnak. A korábbi tervek szerint ezt blokkolóórák telepítésével akarták kiküszöbölni, de ez vagy nem volt elégséges, vagy nem sikerült mindenhol telepíteni a blokkolóórákat. Ezért az Országos Kórházi Főigazgatóság utasítása szerint mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek a hét bármely napján, tehát munkaszüneti napokon és a nap bármely órájában az egészségügyi intézmény bármelyik részlegén megjelenhetnek, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek.
Ám nemcsak a személyzet, hanem a betegek jelenlétét is ellenőrzik. A Válasz Online szerint a bejelentés azért is aggályos, mert az állami egészségügy tulajdonosi jogait gyakorló OKFŐ a biztosítottal magával nem áll kapcsolatban, ezért elképzelhető, hogy a levélben hivatkozott társhatóságok rendelkeznek ilyen joggal, például az egészségbiztosító embereit vagy a rendőrséget is bevonják a vizsgálatba, és ők kérik el a biztosított személyi okmányait.
Arról már az RTL Klub írt, hogy a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzés nem oldja meg a szakemberhiányt vagy az alulfinanszírozottságot.
Arról már mi is többször írtunk, hogy milliárdokkal nő hónapról hónapra a kórházak adóssága. A legutóbbi adatok szerint február végére elérte a 110 milliárd forintot – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Ebből a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház tartozása elérte az 565 millió forintot. Meghaladja az egymilliárd forintot a hatvani Albert Schweitzer Kórház és az egri Markhot Ferenc Kórház adóssága, a Parádfürdői Állami Kórház adóssága 43 millióra emelkedett, míg a Mátrai Gyógyintézet lejárt tartozása 88 millióra csökkent.
A Népszava úgy értesült, hogy a nyárig két részletben 104 milliárd forintot különít el a kórházak adósságainak rendezésére, melyből 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot pedig júniusban utalna át az egészségügyi intézményeknek. A kórházak hosszú évek óta újratermelik adósságaikat, és ezen eddig nem segített érdemben semmilyen intézkedés. Ezért több, mint 63 milliárd forinttal megemelik az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátásra szánt keretösszeget, valamint előterjesztés készül a „a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának biztosításhoz szükséges intézkedésekről”. Ennek határideje május 15.
Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző közösségi oldalán az adósságrendezésről és az előterjesztésről úgy vélekedik, hogy „Ennek megfelelően, csak azok számára képzelhető el egy adósságállomány csökkentése ily módon, akiknek fogalmuk sincsen a piaci viszonyokról. Hiszen ott a felét fizetem okosban megoldás nem működik! Pláne akkor nem, ha a lakosság évi 800-1000 milliárd forintot saját adózott jövedelméből arra fordít, hogy az állam által biztosított elégtelen járóbetegellátás helyett valahol a piacon vásároljon ellátást.”
Mint arról mi is többször írtunk, hogy sorra szűnnek meg a kórházi ellátások, többnyire szakember hiány miatt, 2023-as szolgáltatásfelfüggesztések mintegy 10-15 százalékában eszközellátási zavarok állhattak a háttérben. Balassagyarmaton a szülészeti – és nőgyógyászati osztály állt le június végéig. Néhány napja pedig a keszthelyi kórház szülészete zárt be humánerőforrás hiány miatt.
