Az MVM az első fél évben nyilvánosságra hozhatja a gázerőművek építésére kiírt tender eredményét, a második fél év végére megszülethet a szivattyús-tározós erőmű megvalósíthatósági tanulmánya – mondta a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Mint fogalmazott ideális esetben mindig pont annyi villamos energiát termelnénk, amennyit rögtön fel is használunk, de ez távolról sincs így. A szivattyús-tározós erőmű éppen a többletként előállított energia tárolására kínál hatékony, kis veszteségű, kedvező esetben a gázerőműveknél is olcsóbb megoldást. Az elve az, hogy a keresletnél adott időszakban nagyobb energiamennyiséggel az egyik tóból felszivattyúzzuk a vizet egy magasabban fekvő másikba, amikor pedig a termeltnél több energiára van szükségünk, a vizet egy vízturbinán keresztül leeresztjük. A létesítmény tehát az energiatermelés egyik gravitációs módja. Már évekkel ezelőtt elkészült annak a 600 megawattos, szivattyús-tározós erőműnek a terve, amely a Mátrai Erőmű közelében épülne, és Detknél kapcsolódna az országos hálózatra. Igaz az ötlet már nem mai, így a helyszín azóta változhatott.
Legutóbb 2015-ben Bencsik János, a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke vetette fel egy 600 megawattos szivattyús-tározós erőmű megépítésének szükségességét. A legideálisabb helyszínek között pedig Markaz szerepelt.
Lantos Csaba most azt mondta, a komolyan szóba jöhető északkelet-magyarországi helyszínek közös nevezője, hogy mindegyik közelében van ipari jellegű tevékenység is. Az első feladat a geológiai vizsgálatok elvégzése, hiszen a tározót alulról ki kell betonozni, ehhez pedig ismerni kell a talajszerkezetet. A javasolt konkrét helyszínekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány várhatóan még idén elkészül. A kormány ennek alapján dönthet majd arról, hogy belevágjanak-e az építkezésbe, és ha igen, hol tegyék.
A mátrai erőműtől az állam éppen annyi áramot rendelt meg, és éppen olyan áron, amennyit az amúgy is termelni tud, és amennyi semlegesítheti a veszteségét, arra a kérdésre, hogy miért van erre szükség azt válaszolta, a paksi óta a gönyűi kivételével nem épült nagyerőmű Magyarországon, de a gönyűi sem alaperőmű. Csak néhány kisebb tartalék erőmű létesült, nagyobbak be is zártak, mint a tiszai és a szenes erőművek többsége is. A jellemző rendszerterhelés 6000 megawatt, miközben a paksi teljesítmény csak 2000. Így jelenleg a Mátrai Erőmű életben tartásával garantálható a folyamatosan stabil energiaellátás. A 60 éves létesítmény üzemeltetése önmagában sem olcsó, de extra teherként jelentkezik a szén-dioxid-kvóta, amit a károsanyag-kibocsátása után kell fizetnie. Ez okozza a veszteségét. Az állam most az Európai Unió által engedélyezett formában vásárol szolgáltatást az erőműtől, mert az országnak szüksége van a mátrai energiára, ahogyan az erőmű ipari parkjának is, az erőműben előállított gipszre pedig az egyik helyi vállalkozásnak. Vagyis nem veszteségtérítésről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról.
A gázerőművi blokkok építése kapcsán úgy fogalmazott, „addig megyünk így tovább, amíg Visontán is megépül a korszerű gázerőművi blokk. A pályázó konzorciumok már megtették az indikatív ajánlatukat, hamarosan eleget tesznek a hiánypótlási felhívásoknak is. Közeledik a kötelező ajánlatok beadása. Ha minden jól megy, az MVM már az év első felében eredményt hirdethet.
