Számos szabálytalanságot tárt fel a júniusban a recski Hunyadi utcát sárral elborító bányában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, derül ki a 24.hu által megszerzett dokumentumból. A 2021-ben megnyílt bánya az engedélyezettnél jóval nagyobb területen működik, kialakításakor szabálytalanul irtották ki az erdőt, és a Hunyadi utca fölé emelt, recskiek nyakába folyt depó öt helyett hatvan méter széles volt – a vizsgálati anyagban egyedül az elöntött otthonokról nincs szó.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a bányakapitányság, azaz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) mindössze 3 millió forintos bírságot szabott ki a NER-közeli Andezit-Bau Kft-re, amelynek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a recski Hunyadi utca házait, ami miatt 50-60 embert kellett kitelepíteni otthonából. A 24.hu most megszerezte a bányahatóság vizsgálatát összegző 11 oldalas dokumentumot, melyet Káldi Zoltán országos bányakapitány szignózott.
A dokumentum szerint a bányafelügyelet rögtön a sárlavinát követő napon tudomást szerzett a balesetről, ugyanis Mihalecz József, a bánya műszakivezető-helyettese ekkor tájékoztatta a hatóságot – ő maga előző nap telefonon értesült az esetről. A gyors jelentés szerint a sok eső miatt bányászati tevékenység végzése nem lehetséges, a telepített emberek és a munkagépek pedig biztonságban vannak – lakóingatlanokról nem esett szó, mint ahogy az egész 11 oldalas dokumentumban sem. Nem szerepel a szövegben a lakók kilakoltatása, mint ahogy az ingatlanjaikban esett károk sem.
Az ipari balesetet követően a bányahatóság emberei kétszer jártak Recsken, és mindkét alkalommal faképnél hagyták őket a bánya vezetői. Június 13-án Mihalecz József vett részt a helyszíni ellenőrzésen, de távozott a jegyzőkönyv elkészítésének befejezése előtt, így nem nyilatkozott a hatóságnak sem – a műszakivezető-helyettes a 24-nek úgy nyilatkozott, „Ebben igazán semmi különös nincs. Egyszerűen más dolgom volt, az ott lévő urakkal én ezt egyeztettem, és ezután távoztam.” Június 29-én is szemlét tartott a hatóság, ekkor Nagy István jelent meg a helyszínen, de a bánya ügyvezetője szintén otthagyta a hivatal embereit a jegyzőkönyv elkészülte előtt.
A SzTFH főbb megállapításai szerint a bánya vízelvezető árka nem tudta kezelni a nagy mennyiségű csapadékot, az esővíz által mozgatott hordalék pedig el is zárta azt. A dokumentum szerint a víz a dombról nagyrészt nyugati irányban folyt le, a Balla patak felé, azonban „egy része a védmű déli oldalán is folyik lefelé” – azaz a sárral elöntött Hunyadi utca irányába. A hatóság rögzíti azt is, hogy az utca feletti védművet (melyet a dokumentum depóként hivatkozik) több helyen vízmosások erodálták, azonban a „rézsűk felületén a rézsű megcsúszására utaló jelenségek nem voltak tapasztalhatók.”
A vizsgálati anyag szerint egyébként már a sárlavina előtt is jártak a helyszínen a hatóság munkatársai. Egy bejelentés miatt vonultak ki a bányához 2023 januárjában, mely szerint a Hunyadi utca fölé emelt töltés rácsúszhat a házakra. Ekkor a „téli, rossz látási viszonyok között, bányaművelési térkép hiányában csak annyit lehetett megállapítani, hogy a töltés stabil,” áll a szövegben.
Kitér a dokumentum arra is, hogy a bánya „nagymértékben tért el a műszaki üzemi tervben engedélyezett bányászati tevékenységtől,” hiszen a bányatelken több ütem helyett egyszerre tarolták le az erdőt, az engedélyezettnél jóval nagyobb területen. Ezzel tájsebet okoztak, és lehetővé tették, hogy a csapadék akadálytalanul zúduljon le a dombról, amit súlyosbított, hogy az engedélyezettnél jóval nagyobb mennyiségű meddőt helyeztek el a bánya védősávjában – a depót 5 méter helyett 45-60 méteres szélességben hordták a domb déli oldalára.
A bánya műszakivezető-helyettese nem kommentálta a hatóság megállapításait a 24.hu-nak, viszont leszögezte, hogy a sárlavina a nagy mennyisségű, váratlan csapadék miatt történt. A lap viszont felidézi, hogy egy nyári beszélgetés során Mihalecz József elárulta, nem ellenőrizték a terület csapadékosságát a bánya megnyitása előtt, holott akkor kiderülhetett volna, hogy korábban már a júniusinál jóval nagyobb villámárvizek is voltak már a környéken.
A sárlavinát követő hetekben a bányászati cég ellaposította a bánya déli oldalán emelt rézsűt, a korábbi 33 fok helyett már csak 20-21 fokos a lejtő dőlésszöge, szerintük ez jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy az esővíz a jövőben is a település felé folyjon. A hatóság arra is kötelezte a céget, hogy a depó stabilitása érdekében növényekkel borítsák a rézsű déli oldalát.
Mint korábban írtunk róla, a kormány 500 millió forintos segítségnyújtást ígért az érintetteknek, melyet az MR Lakásalap Nkft-n keresztül terveztek folyósítani. A legutóbbi információk szerint az MR Lakásalap támogatási kérelme szeptember óta a Belügyminisztériumban van, és bár azóta rendszeresen küldünk kérdéseket a tárcának a recski károsultaknak ígért segítséggel kapcsolatban, érdemi választ még nem kaptunk. Az viszont már biztos, hogy a bánya önszántából nem fogja kártalanítani az érintetteket, ugyanis jogi képviselőjük a károsultak ügyvédjének küldött levelében azt is vitatja, hogy üzemi baleset, vagy egyáltalán káreset történt volna, a sárlavinát pedig elháríthatatlan természeti katasztrófának minősítette. Az érintetteket képviselő Magyar György ügyvéd szerint azonban a bányakapitányság határozata megfelelő alapot nyújt a kártérítési igényeknek, így pert indítanak az Andezit-Bau ellen.
