2029. év végéig kéri meghosszabbítani a visontai erőmű lignites blokkjainak üzemidejét az MVM. A tervek szerint 2027-től kezdve számolna az új gázerőművel és a hulladékégetővel, amelyek mellett a lignit tüzelés is tovább folytatódna. A Heves vármegyei Kormányhivatal az MVM Mátra Energia Zrt. indítványára környezetvédelmi hatósági eljárást indított.
A dokumentációban emlékeztetnek arra, hogy a kormány az ország energiaellátásának biztosítása érdekében elrendelte az MVM Mátra Energia Zrt. termelésének növelését és előirányozta 2029. végéig a működtetését. Az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához környezetvédelmi felülvizsgálat kell, a dokumentációban arról írnak, a tevékenységet 2029. december 31-ig szeretnék fenntartani.
Mint írják, az MVM Mátra Energia Zrt. két darab 100 megawattos, egy 220 megawattos, és két 232 megawattos lignit, valamint két 33 megawattos gázüzemű energiatermelő blokkal rendelkezik, azonban az I. számú blokk 2020-tól már nem üzemel. Az erőmű kazánjainak műszaki helyzete miatt a MVM Mátra Energia Zrt. vezetése 2025 végéig a 200 megawattos blokkok teljesidejű, évi 8000 üzemórás üzemeltetését és a 2-es számú 100 megawattos blokk korlátozott, évi 1500 üzemórát el nem érő üzemeltetését határozta el. A szénellátás súlypontja korábban eltolódott a bükkábrányi bánya irányába, s bár szerették volna 50-50 százalékra visszaállítani, a két blokkos működés miatt maradt a bükkábrányi többlet.
Majd 2026-tól az ország energiaigényeinek kielégítésére a szénerőműi energia-termelés csökkenésével számolnak, a stratégia a 100 megawattos blokk teljes leállításával és a 200 megawattos blokkok csökkenő termelésével kalkulál. A blokkokban a kazánok éves üzemideje várhatóan nem haladja meg a 7000 üzemórát. 2027-től a tervek szerint megépülnek és üzembe helyezik a lignit tüzelésű erőmű üzemeléséhez egyébként nem kapcsolódó, már külön engedélyezett 38 megawatt bruttó villamos teljesítményű vegyes tüzelésű (RDF hulladék és biomassza) kiserőművi blokkot, valamint a 650 megawatt bruttó villamos teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokkot.
A kérelemben egyébként az szerepel, hogy idén 3710 gigawattóra villamos energiát termelnek lignitből, ez a következő két évben 4258 gigawattórára emelkedik, majd 2027-től kezdve 4038 gigawattórára veszik vissza. Ennek előállítását a 3-as és 4-es blokkokban tervezik. A jelenlegi gázos erőművekben évente 15 gigawattóra áramot állíthatnak elő. A 2-es 100 megawattos blokkban idén és következő két évben 111 gigawattóra áramot termelnek majd, azt követően semmit. 2027-től kezdve az RDF tüzelésű új blokkban 296, a gázerőműben 5294 gigawattóra villanyáramot termelhetnek a tervek szerint. Előbbi üzemideje évente 7800 óra, utóbbié 8145 óra lesz.
A dokumentációban beszámolnak a vízkezelésről, eszerint ez erőmű éves nyersvíz felhasználása a jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján 7,9 millió köbméter (de ennél kevesebb felhasználását tervezik), ezt döntően a markazi víztározóból fedezik. A vízből 3,1 millió köbméter felszíni víz, 4,8 millió köbméter bányavíz. A keletkező szennyvizet továbbra is tisztítják, és a Nyiget-patakba engedik. Az esetlegesen olajjal szennyezett vizeket olajfogó műtárgy alkalmazása után az Őzse-völgyi tározóba gyűjtik. Említést tesznek a 2019-es szennyezésekről is, amikor pakura került ki a tárolóból, illetve amikor a Viresol szennyvize borította föl az Őzse-völgyi víztározó egyensúlyát.
A környezetvédelmi hatástanulmányok szerint a 2027-től kezdve működő gáz- és RDF erőművek révén a nitrogén-dioxid kibocsátás nem fogja elérni az egyórás maximális határértéket, a kén-dioxid kibocsátás pedig nem fog nőni. A szennyezés hatásterülete pedig maximum néhány száz méterrel tolódik ki – számolt be róla a HEOL
