Sűrű napja volt hétfőn a gyöngyösi képviselő-testületnek, ugyanis elfogadták az idei költségvetés első féléves teljesítését, kijelölték a nyolcvanasi kisposta új helyszínét, energiatakarékossági intézkedésekről döntöttek, elutasították, hogy Gyöngyösön akkumulátorgyár épüljön, valamint szavaztak a városrendészet önálló intézménnyé szervezéséről is, azonban utóbbi egyelőre még nem valósulhat meg. A döntések hátteréről Gyöngyös Ma című műsorunkban a város polgármesterét, Hiesz Györgyöt kérdeztük.

Az Olimpia útra került a kisposta

„Vihar egy pohár vízben,” jellemezte a polgármester a nyolcvanasi kisposta újranyitása körül kialakult vitát. Mint Hiesz kifejtette, kormánypárti és ellenzéki képviselők ostorozták egymást, miközben „a bajt az állam okozta,” hiszen a postát bezárták, miközben abban az évben a Magyar Posta 14-17 milliárd forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Az önkormányzat sikerrel elérte, hogy a mátrafüredi postát újranyissa az állami cég, de a nyolcvanasi kispostáról nem lehetett meggyőzni őket, „ám ekkor jött a kiskapu, hogy szerződéses partnerként lehet postákat üzemeltetni.” Ez először vitákhoz vezetett, egyesek nem értették, miért az önkormányzatnak kell ezt üzemeltetni, de aztán „a vállalkozok hátast dobtak, mikor sorra derült ki, hogy nem egy embert kell alkalmazni, hanem kettőt, és hogy ez iszonyatos költségekkel fog járni,” mert a Posta ezt várja el. A városvezető szerint a postai jutalék minimális, az önkormányzat állja az energiaköltségeket, a bért, és az átalakítás költségeit.

Felmerült az is, hogy a kisposta ott nyíljon meg, ahol régen üzemelt, de a polgármester felhívta a figyelmet, hogy az az üzlet nem önkormányzati tulajdon, tehát az üzemeltetés költségén felül bérleti díjat is kéne fizetni, illetve ott is szükség lett volna átalakításokra a kicsiny ügyféltér miatt – mivel idegen tulajdon, így ez tovább bonyolította volna a képletet, végül az Olimpia úti volt zöldségesre esett a választás. „Rászántuk hát magunkat, és ez eredményezett egy hosszú vitát, de végül egyhangú szavazással döntöttünk,” fogalmazott a városvezető.

A kisposta az Olimpia úton végül előreláthatólag valamikor a tél végén, vagy tavaszra nyílhat meg, a további lépések már a Magyar Postán múlnak: a munkavállalók oktatása, a helyszín kialakítása, de a polgármester szerint a kisposta már „egyenesben van.” Hiesz György kiemelte, hogy a posta üzemeltetése veszteséges vállalkozás, az önkormányzatnak pénzbe kerül, de a lakosság megszokott egy szolgáltatási szintet, amit szeretnének továbbra is biztosítani.

Rendben van a költségvetés, de nehéz idők jönnek

Ennek kapcsán a polgármester rá is tért a költségvetés első féléves teljesítésének elfogadására, amit szerinte nagyban meghatároz az, hogy az állam számos feladatkört és a hozzájuk tartozó forrásokat elvont az önkormányzatoktól, de hátrahagyott terheket: „Itt van a rendőrség. Állami feladat, de mi mégis szabadidős rendőrt fizetünk. Állami feladat a tűzoltóság üzemeltetése is, de mi veszünk eszközöket. Elment a védőnői szolgálat, de továbbra is fizetnünk kell utána. Elvették az orvosi ügyeletet, aztán pár nappal előtte jöttek, hogy majdnem minden eszközre szükség van, bútorokra is, ezeket ingyen odaadtuk.”

Ennek ellenére a költségvetés bevételei és kiadásai az első félévben időarányosan teljesültek, de az ülésen az önkormányzat pénzügyi igazgatója óvatosságra intett, Hiesz György pedig stúdiónkban elmondta, hogy bár tartalékokkal jól áll a város, és mértékletes gazdálkodást folytat, „jövőre rossz év lesz.” A 840 millióról jövőre egymilliárd fölé emelkedő szolidaritási adó okozhat problémákat, mivel egy olyan évben kell majd kifizetni, mikor várhatóan csökkenni fog a kereskedelmi forgalom és az ipari termelés, és így a város adóbevételei is. Ez az összeg nagyjából évi négymilliárd forint, és ennek a negyedét kell befizetni egy olyan adóként, ami a polgármester szerint igazságtalan: „Inkább itt tartanám az egymilliárdot a térségben, mintsem hogy beadjuk egy nagy kalapba, amiről nem tudjuk, mire megy.” 

De a pénzt be kell fizetni, így mértékletes tervezésre van szükség, mert a városvezető gazdasági visszaesésre számít, erre utalnak a makroadatok. A kiskereskedelmi forgalom országosan már 8-10 százalékkal visszaesett, és mint Hiesz György magyarázta, egyes ágazatok, mint például az építőanyag-kereskedők ennél jóval nagyobb lassulást szenvedtek el, áll az építőipar, nincsenek uniós beruházások, nagy országos beruházásokat is leállítottak, fizetőképes kereslet nincs. Az önkormányzat pénzügyesei az éves költségvetés előkészítésekor „megszondázzák” a város ötven legnagyobb adózóját, akik a város összes iparűzési adóbevételének 80%-át fizetik be, hogy milyen évre számítanak, az ő prognózisaik alapján az önkormányzat majd pontosabban képet fog kapni a várható adóbevételekről.

Döntött a testület az idei energiatakarékossági intézkedésekről is. Hiesz György elmondta, hogy konkrét bezárásokról még nem született döntés, a fűtési szezon október 15-től kezdődik, és enyhe időjárás esetén nem is lesz szükség ilyen drasztikus intézkedésekre. A hivatalokban már biztosan bevezetik a négynapos munkahetet, és közigazgatási szünetek is lesznek, az intézményekkel azonban óvatosabbak szeretnének lenni: teljes bezárás helyett legfeljebb korlátozott nyitva tartásra lehet számítani. Azonban inkább szigetelnek és nyílászárókat cserélnek, mint a polgármester mondta, „a takarékoskodáshoz muszáj befektetni, de ilyen árak mellett ezek gyorsan megtérülnek.”

Gyöngyös nemet mond az akkumulátorgyárakra

„Nem volt nehéz döntés, mert Gyöngyös nagyon veszélyeztetett vízbázison található, ami sérülékeny, tehát innen sokkal több vizet nem lehet kinyerni, és ha elszennyezzük ezt a kis kapacitású vízbázist, akkor itt katasztrófa van,” fogalmazott a polgármester. Emlékeztetett rá, hogy tavaly vízkorlátozást is kellett elrendelni, és a gyöngyösi vízbázis látja el Mátrafüredet és most már Abasárt is. Mint mondta, a magasabban fekvő területeken a kiszámíthatatlan időjárás miatt előfordulhatnak így is nyomásproblémák, vízkorlátozások, így arra, hogy egy ilyen vízbázisra rátelepüljön még egy nagyfogyasztó, egyértelműen nemet kellett mondani. Ráadásul a város tett egy ígéretet egy higiéniai termékeket gyártó cégnek arra, hogy szennyező, vagy potenciálisan szennyező ipari tevékenységet nem enged a város az ipartelepen, úgyhogy a szavazás egyhangú volt. Mint Hiesz György elmondta, volt már Gyöngyösön tárgyalni akkumulátoripari cég, de akkor sem kaptak zöld utat, és most sem.

A képviselő-testület határozata viszont nem feltétlenül életbiztosítás, Gödön például a Samsung gyár területét „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította a kormány, kivéve a területet (és a gyár iparűzési adóját) az önkormányzat kezéből.  „Ha a kormány azt mondja, akkor megépül,” mondta erre lemondóan a polgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzatoktól elvettek minden olyan jogosítványt, amivel ez ellen fel tudna lépni, egyedül a rendezési terv, azt módosítani viszont több, mint egy éves folyamat. Ennek ellenére a városvezető nem hiszi, hogy a kormány szembemenne a város döntésével, hiszen mindenütt komoly tiltakozásokba ütköznek az ilyen projektek.

Hiesz György el tudja képzelni, hogy például a Debrecenben gyárat építő cég Németországban tud úgy gyártani, hogy az nem szennyez, de a „magyar hatóságok ezeket a paramétereket nem tudják, vagy nem akarják betartatni,” példaként említve a hírekben különböző jogsértésekkel gyakran feltűnő gödi és bátonyterenyei üzemeket. „Sorra jelentkeznek a problémák, és erre a helyi politikának és a lakosságnak egy válasza van, hogy nem.”

Egyelőre nem jön létre az önálló Városrendészet

Végül a Városrendészet külön intézménnyé válásáról esett szó, melyet most nem szavazott meg a képviselő-testület. Ezt maga a rendészet kezdeményezte, hogy rugalmasabban, gyorsabb döntéshozással tudjanak működni, mint a polgármester fogalmazott, a szervezet elérte határait, és meg kell újítani. „Van egy jó elképzelés, én ezt teljes mellszélességgel támogatom,” mondta, hozzátéve, hogy a hivatali működés sajátossága, hogy bürokratikus – eltelnek napok, hetek, hónapok, míg születik egy döntés. „Az, hogy szaladjunk-e a bűnözők után, vegyünk-e két kamerát, kapjon-e a legjobb ember előléptetést, jobb bért, azt ez a rendszer nem tudja gyorsan kezelni.”

Ki kell dolgozni azonban ezt a rendszert, és eleve az volt az elképzelés, hogy több ütemben tárgyalják, magyarázta a polgármester, novemberben szavaznak a kérdésről legközelebb, addig készül egy részletesebb, kidolgozottabb javaslat, és január 1-re létrejöhet egy új formában működő városrendészet. „Elmondtam a képviselőknek: Ha szebb, virágosabb, parkosított Gyöngyöst szeretnének, több pénz kell. Ha kevesebb szemetet akarnak, több pénz kell. Ha még jobb városrendészetet szeretnénk, akkor itt is zsebbe kell nyúlni, ezt nem lehet megúszni,” szögezte le Hiesz György, hozzátéve, hogy egy minőségi ugráshoz forrásokat kell biztosítani, „és ha a rendőrség továbbra is ilyen alulfinanszírozott lesz, ezt közép- és hosszútávon fenn kell tartani.

A teljes interjú itt megtekinthető: