Egyre több földrengést regisztrálnak hazánkban, szerdára virradó éjjel Szarvas környékén, hétfőn Kaposvárnál, múlt szombaton pedig Gyomaendrőd közelében a Richter skála szerinti 4-es erősségű földmozgás volt, pár perccel később pedig Túrkevénél, valamint Szarvasnál is érzékelhető volt a jelenség. Dr. Bujtor Lászlóval, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem geológusával, a Földrajz és Környezettudományi Intézet egyetemi docensével beszélgettünk a Gyöngyös Ma műsorában.
Magyarország földrengések szempontjából kellemes helyzetben van, nagyon ritkák az erős földmozgások, utoljára 1956-ban, Dunaharasztinál volt az utolsó súlyosabb eset, de egyáltalán nem szokatlanok a mostaniakhoz hasonló, kisebb rengések, mondta Dr. Bujtor László.
Mint fogalmazott, hazánk „szolid, alföld-jellegű, dombokkal tarkított régió,” egy mély medence, amit az ős-Duna és Tisza töltött fel hordalékkal, viszont nem a felszínen zajlanak a földrengéshez vezető folyamatok, hanem a mélyben, az egymás mellett mozgó kéregrészek súrlódása váltja ki őket. Ezek a lemezek folyamatosan mozognak, mivel azonban ezt a mozgást nem keni semmi, a hatalmas erővel egymásnak feszülő kéregrészekben felhalmozódó energia hirtelen szabadul fel, mikor az egyik lemez „gyengének” bizonyul – ezt érezzük, amikor földrengés van.
„Amit az ember fel tud fogni, úgy 2.5 magnitúdónál kezdődik,” de a magyarországi négyes erősség körüli földmozgások össze sem hasonlíthatóak a például Kaliforniában érezhető, hatos-hetes erősségű rengésekkel, ugyanis a Richter skála egy foka tízszeres különbséget jelent a földrengés energiájában. A magyarországi rengések 5-10-15, sőt, akár 20 kilométer mélyen történnek, míg Kaliforniában már a felszínen is lehet látni egy-egy földrengés után a repedéseket, hiszen ott két hatalmas kéregrész mozog egymás mellett, és nincs az a puha, laza réteg, ami ezt eltakarná.
Arra a kérdésre, hogy Gyöngyös nincs-e veszélyben, Bujtor azt felelte, hogy bár a Mátra gyönyörű hegység, földrengés-vizsgálati léptékben nézve egy nagyon kicsi pont. A Szarvas-környéki földrengést okozó törésvonal Kassától Zágrábig nyúlik, látni tehát, hogy a tektonikai zónák, amelyek mentén a laterális kéregmozgás megtörténik, nagyon nagy távokat ölelnek fel, és ebben a zónában bárhol és bármikor kipattanhat egy, mostaniakhoz hasonló, nem túl erős földrengés – a Mátra, mára inaktív vulkáni területként viszont nem befolyásolja ennek kockázatát.
A teljes interjú megtekinthető itt:
