A szokásosnál 20 százalékkal több csapadék hullott az idei év első félévében az országos átlagot tekintve, csaknem kétszer annyi, mint a tavalyi aszályos év első hat hónapjában. A hegyvidékek mellett a Dél-Dunántúlon nagy területen meghaladta a hathavi csapadék a 400 millimétert – írja az Index, az Országos Meteorológia adataira alapozva.
Az ország legszárazabb része a Dél-Alföld volt, ahol jellemzően 200 és 250 milliméter közötti csapadék esett eddig. A legcsapadékosabb Kékestetőn a 700 millimétert is elérte az idei év csapadékösszege. Megjegyezték, hogy tavaly az év első felében a Tiszántúlon többfelé 100 milliméter sem hullott, és a 250 millimétert is csak kevés helyen érte el az első félévben lehullott csapadék mennyisége. A júniusi csapadék országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 76,7 milliméter volt, ami szintén átlagosnak tekinthető, 1991–2020 között ugyanis 71,8 milliméter volt az átlag.
A Mátra volt a legcsapadékosabb terület, a csapadék többnyire záporokból, zivatarokból hullott, de több napon is voltak felhőszakadások, így az országon belül jelentős különbségek alakultak ki, akár kis területen belül is. A legcsapadékosabb terület a májushoz hasonlóan júniusban is a Mátra volt, ahol 200 milliméter feletti havi csapadékot is mértek, a szárazabb Dél-Alföldön eközben többfelé 40 milliméter alatt maradt a júniusi csapadékösszeg.
