Edith Piaf-dalok és ismert sanzonok elevenítették fel Párizs hangulatát Kárász Eszter előadásában a CoolTér Pikniken. Az egy órás verses-zenés sanzonesten a dalok között részletek hangzottak el Piaf önéletrajzi írásaiból, és a vele készített interjúkból, amik bepillantást engednek Piaf legmélyebb érzéseibe és a sanzonok születésének történetébe.
Gyerekszínészként kezdted a karriered, hogyan vezetett az utad mégis a zenélés felé?
Érdekes, hogy én soha nem akartam zenész lenni, annak ellenére, hogy édesanyám zenetanár, így az első 18 évemet a zeneiskolában töltöttem. Úgy gondoltam, hogy innen egyenes út vezet a Színművészeti Egyetemre, ahová végül nem vettek fel. Ezután kerültem a Mozgássérültek Pető András Nevelőintézetébe, ahol sok évig konduktorként dolgoztam. Közben eljutottam Franciaországba, mert akkor már beszéltem a nyelvet, itt pecsételődött meg aztán Piaffal a sorsom. Akkor egy idegen országban, magányosan élve az ő dalai adtak erőt, húztak ki a mélypontról, később pedig egy barátom kért meg, hogy az általa szervezett színházi fesztiválra állítsak össze egy Piaf estet. Mindennek már 20 éve, de az est annyira jól sikerült, hogy azóta is sokfelé hívnak vele.
Mekkora kihívást jelent a legendás Edith Piaf dalait énekelni és színpadra vinni?
Fontos, hogy nem próbálom meg őt utánozni, hanem inkább egy földöntúli mesterként tekintek rá, akitől folyamatosan tanulok. A dalain keresztül el tudom mondani a saját pályámmal kapcsolatos kétségeimet, de a színpadi teljesítményemet is a motiválja a tehetsége.
Az Eszter-lánc mesezenekarba már sokszor hallottunk énekelni, a sanzon viszont egy új irány nálad, ami nagyon népszerű műfaj. Szerinted ennek mi a titka?
A sanzon mindig olyan érzelmekről szól, amelyek mindannyiunkban megvannak, mindemellett olyan mint egy minidráma vagy miniszínház. Én franciául énekelem ezeket a sanzonokat, mert csak így jön át a dalok igazi hangulata, de előadok század eleji magyar kuplékat is.
Mit tud Edith Piaf dalain keresztül Kárász Eszter üzenni a világnak?
Piaf hatalmas szeretetvággyal élt és így énekelte a dalait is. Élete vége felé megkérdezte tőle egy riporter, hogy mit üzenne a nőknek? Azt felelte, hogy csak szeressenek, mert így lehet teljes az életük.
Egyszer azt mondtad, hogy az a lényeg, hogy az ember oda tudja terelni az energiáit ahol nem rombol, hanem épít. Te képes vagy ilyen tudatosan irányítani az életed?
Dehogy, sok-sok év kellett ahhoz, hogy ezt a képességet elsajátítsam. A nehézséget az jelentette, hogy nagyon vehemens személyiség vagyok, ezért meg kellett találnom az életnek azokat a területeit, ahol ez előnyömre szolgál. A színpadon ezek az energiák nagyon hasznosak, máshol viszont inkább hátrányt jelentenének. Anno, azt mondta egyszer a zeneszerző édesapám, hogy olyanok vagyunk, mint egy áradó folyó, ha a folyó rossz helyen van, akkor elviszi a házakat és romba dönt életeket, de ha jól szabályozott, akkor hajókat visz be a kikötőbe és malmokat hajt meg.
Ha jól értesült vagyok, akkor visszatérsz még hozzánk ebben az évben. Mikor láthatunk és hallhatunk újra?
Hat évvel ezelőtt találkoztam Csemer Bogival, aki szintén nagyon szereti a francia dalokat, később pedig Tompos Kátya is csatlakozott hozzánk. Én a műfaj klasszikus Piafos verzióját képviselem, Bogi a modernebb, lírai, francia dalokkal van bensőséges viszonyban, Kátya pedig színészként nyúl a dalokhoz. Novemberben térünk vissza Gyöngyösre, ezen az előadáson Tompos Kátyát Szinetár Dóra helyettesíti majd.
