Ma van advent első vasárnapja. Ebben az időszakban a boldogsággal sokaknak együtt jár a stressz is, nehezen megy a lecsendesedés, hiszen rengeteg elvárást épít az ember maga elé, így nehezen tudja valóban meghitten átélni az ünnepeket szerettei körében. Aradi Mária coach most ebben segít.
Főként a nők, anyukák élik meg stresszbombaként ezt az időszakot, hiszen szeretnék, ha minden tökéletes lenne, a menütől kezdve a dekoráción át a hangulatig. Ezt a belső pörgést hogyan lehet picit lecsendesíteni magunkban?
Az ember rengeteg stressznek van kitéve egész évben és ilyenkor szeretne picit lecsendesedni. Mielőtt teljesen elveszítenénk a fejünket a sok tennivalótól, érdemes átgondolni a teendőinket, mi az, ami fontos, mi az, ami nem, melyik élvez előnyt és melyik sorolható hátrébb, tehát prioritást kell felállítani. Ha túl sokat vállalunk magunkra, akkor pont, hogy kiesnek a „kártyalapok” a kezünkből és pont azok nem fognak sikerülni, amiket annyira szeretnénk.
Ilyenkor a nők nagyon vágynak arra, hogy azt mondja a családfő, a gyerekek, a rokonok, mindenki, hogy: „De kitettél magadért. Milyen ügyes vagy.” Ezeket a szeretet morzsákat szeretnénk összeszedni és ezért van ez a stressz.
Ha már a családfő, gyerekek, rokonok. Nekik is ki kell venniük a részüket a készülődésben, nem?
Ha az év 11 hónapjában megosztunk feladatokat, akkor a 12.-ben is, de ha nem, az karácsonykor nem fog megváltozni, ez nem így működik. Ez a családon belüli szokásokon, szerepeken alapszik. Akkor fog változni, ha belül valaki úgy dönt, hogy ezen szeretne változtatni és megbeszéli a család többi tagjával. A közös ötletelésnek, az összefogásnak van igazán nagy energiája és teheti meghitté az ünnepeket. Csak néhány példa: Nem kell egy embernek főznie, hanem lehet batyus karácsonyt csinálni vagy nem kell drágábbnál drágább ajándékot venni mindenkinek, hanem ki is lehet húzni a neveket vagy kézzel készíteni személyes apróságokat és máris mosolygósabb mindenki.
Hogyan érdemes nekifogni a tennivalóknak, hogy ne úgy éljük meg, mintha csatában loholnánk folyamatosan?
Csak azt tudom tanácsolni, hogy egy pillanatra le kell ülni, és mint ahogy említettem, prioritást felállítani és a saját ritmusunkban haladni. A napokat ezek alapján beosztani és így fogja látni az egyén, hogy mi fér bele és mi nem. Kell, hogy az ember végigtudatosítsa ezt magában. Az apróságokat pedig el kell engedni, senki sem fog a székre állni és a lámpa tetején végighúzni az ujját, hogy poros-e. Amikor valakiben van egy belső elvárás, akkor annak is meg kell felelni, ez is teljesen érthető, de csak az az ember fogja tudni meghatározni azt, hogy milyen lesz a karácsonya.
Adventkor a családi vita sem idegen sokaknak és gyakran apróságokon zörren össze az ember. Ezeket hogyan lehet megelőzni?
Egész évben sok minden történik velünk és ilyenkor szeretnénk leengedni a feszültséget. Rengeteg olyan embert ismerek, aki végre eljut arra a pontra, hogy pihenhetne, akkor betegszik le, mert „megengedi” magának. A feszültség is ugyanez, amikor már megengedjük magunknak, elpattan az a bizonyos cérna.
A családon belül egy dolgot tudni kell. Amikor kívülről hallja valaki, hogy azok ott, hogy veszekednek, az nem tudja milyen energetikája van annak a vitának. Szerintem egy csodálatos dolog, hogy van olyan társam, aki előtt megengedhetem azt, hogy kiadjam a gőzt, hiszen szeret annyira, hogy ez belefér. De van egy másik oldala is történetnek, amikor valaki olyan végletekig ragaszkodik az igazságához, hogy a szeretet bekúszik az asztal alá. Vagy valaki folyamatosan tűri, mert fontosabb a szeretet és egyszer csak egy apró “megrepedt a zserbó” című történeten kifolyik minden, az egész évi keserűség és a többiek nem értik, hogy mi történt. A férjem szokta mondani, hogy Isten igazsága. Ami azt jelenti, hogy az igazság és a szeretet együtt van és együtt tudja megtartani egymást.
Ami még fontos vitás helyzetben: Attól, hogy nekem igazam van, nem biztos, hogy a másiknak nincs. Nézzük meg együtt!
Karácsony után már szinte térünk is át a szilveszterre. Az újév során sokan fogadnak meg valamit. Érdemes, nem érdemes, hogyan látod?
Mindenki saját maga tudja, hogy ő neki ez jó vagy nem jó, betudja-e tartani vagy sem. Sokfélék vagyunk, van, akinek inspiráló és tudja tartani, és ha a szokásrendszerébe be tudja illeszteni, akkor tényleg lesz egy új neki. Van, aki szeretne, vágyik rá, de nem akar érte tenni és menet közben abba hagyja. Sok mindenen múlik. Én nem mondanám azt, hogy szabad, nem szabad. Én azt mondanám mindenkinek, hogy gondolja végig, mi az, amit igazán szeretne, és mit tud azért megtenni, hogy elérje. A belső motiváció, ami bennünk van, az kap erőt, ha képesek vagyunk legalább 21 napon keresztül tenni érte.
Borítókép: freepik.com
