A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campusa immár 24. alkalommal csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. Az országos program a „Jubileumi Tudományünnep 2026” elnevezést kapta, mivel az MTA idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A Magyar Tudomány Ünnepe gyöngyösi előadásai a Tudományos életutak különböző tudományterületeken témakör köré csoportosultak.
A gyöngyösi programot Prof. Dr. Dinya László professor emeritus nyitotta meg. Köszöntőjében a tudományos tevékenység változására világított rá. „Napjainkban a tudomány komplexen és exponenciálisan, vagyis egyre növekvő sebességgel fejlődik. Míg a kutatók az ipari forradalmat követően egy bizonyos tudományterületre szakosodtak, a múlt század közepétől kezdve viszont megjelent az interdiszciplináris kutatás, vagyis a kutatóknak meg kellett tanulniuk szót érteni a társtudományokkal és meg kell érteniük a határterületeket.”
A fenntartható fejlődés innovatív perspektívája címen tartotta meg a nyitó előadást Szabóné Dr. habil. Benedek Andrea egyetemi docens. Dr. habil. Hágen István Zsombor egyetemi docens, tanszékvezető az Üzleti szabályozás és döntéstámogatás balanced scorecard szemléletet mutatta be. Arra kereste a választ, hogy a világban végbemenő változások hogyan fejtik ki a a hatásukat a vállalkozásokra és szó volt arról is, hogy egy vállalat hogyan tudja fokozni az alkalmazkodóképességét a környezet dinamikus változásaihoz.
A záró előadásban Prof. Dr. Bujdosó Zoltán campus főigazgató az észak-magyarországi terület fejlődési folyamatait ismertette, azon belül is a turizmus témakörével foglalkozott. „Az országon belüli területi különbségek mérséklésével már az 1800-as években elkezdtek foglalkozni a szakemberek. A 20. század végére új irányzatok jelentek meg, amik új szemléletet és új vizsgálati tényezőket hoztak. Ilyenek pl. a fejlesztési támogatások és az általuk kiváltott társadalmi, gazdasági, vagy környezeti reakciók. Az egyes területek közötti fejlettségi különbségek csökkentésének egyik eszköze a turizmus. Az észak-magyarországi régió ideálisnak tekinthető turisztikai szempontból, hiszen területileg hosszú ideje állandó, változatos földrajzi és táji adottságai vannak és széleskörű turisztikai vonzerőket biztosít. Magyarország a 2007-2013 és a 2014-2020-as támogatási ciklusban az EU-n belül a harmadik legtöbb támogatást kapta. Az észak-magyarországi régió fejlettség és kapacitáskihasználtság tekintetében hatékony forrásfelhasználást végzett, idegenforgalmi hatékonyság tekintetében hatékony működés jellemezte, viszont a beágyazottság tekintetében inkább a meglévő kapacitások hatékonyságát javította, tehát a minőségfejlesztésen volt a fókusz, nem a kapacitások bővítésén.” – olvasható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campus oldalán.
Szőlősi Szabina








