Évtizedek óta központi téma a Gyöngyös belvároshoz közel található Duránda városrész kérdése, amelyet főként romák laknak, és ahol a bűnözés, a drogkereskedelem mindennaposnak számít. Hiába a térfigyelő kamerák számának növelése, a városrendészet és a rendőrség gyakori jelenléte, a probléma egyre csak súlyosbodik. Az ilyen szegregátum nem helyi sajátosság, az ország számos pontján küzdenek hasonló problémával, amely megoldása hatalmas társadalmi vitával és indulatokkal, valamint nem kevés anyagi áldozattal jár. Kiutat a különféle uniós programok jelenthetnek, azonban az ezekhez való hozzáférésnek komoly feltételei vannak. A Duránda helyzete a legutóbbi önkormányzati választások során kiemelt figyelmet kapott, miután Szókovács Péter, a Fidesz–KDNP–Városom, Szeretlek Egyesület megválasztott polgármestere választási kampányában kijelentette: „a Durandát jelenlegi formájában meg kell szüntetni.” A júniusi választások óta folyamatosan keressük a megválasztott polgármestert azzal kapcsolatban, hogy fejtse ki a gyöngyösiek számára az elképzeléseit, ám érdemi választ egyelőre nem kaptunk. Így szakértők és az érintettek bevonásával magunk igyekeztünk utánajárni, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba az új városvezetés számára.
Szókovács Péter, Gyöngyös júniusban megválasztott kormánypárti polgármestere választási programjában kiemelten fontosnak tartotta, hogy a Durándát a jelenlegi formájában meg kell szüntetni. Azóta pedig már több alkalommal nyilvánosan is beszélt ezen tervéről, igaz, részleteket egyelőre sehol nem osztott meg. Mint választási programjában írta, aki nem ezzel kezdi a sürgős teendők listáját, az nem látja a valóságot. Kiemelte, hogy nem normális, hogy egy bűnnel fertőzött terület, a drogterjesztés és a drogfogyasztás központja a belváros szomszédságában van. Álláspontja szerint nem tűrhető tovább, hogy egy gettósodott „No-Go” zónává vált városrészt hagytak szavazatszerzési és ingatlanspekulációs okok miatt kialakulni és terjeszkedni.
Azonban arról már nem ismertetett részleteket, hogy a szegregátum felszámolását, megszüntetését hogyan képzeli el, ezért e-mailben kerestük meg Szókovács Pétert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mit kell érteni a jelenlegi forma alatt, melyek azok a konkrét elképzelések, amelyek a Duránda megszüntetését foglalják magukban, hogyan kívánják rendezni az ott élők helyzetét, és mindez milyen forrásokból valósulna meg. A megválasztott polgármester a kérdéseinkre lapzártáig nem adott választ (ahogy ezt rendszeresen tette korábban is), csupán saját Facebook-oldalán fejtette ki véleményét. A Durándával kapcsolatos kérdéseinket például hangulatkeltésnek, az indulatok korbácsolásának nevezte, érdemben csak annyit tudtunk meg a posztból, hogy „a megvalósítás pontos mikéntjét számos szakmai, bűnmegelőzési, jogi, szociális és vagyongazdálkodási szakember és szempont fogja meghatározni.” Informálisan is csupán annyit osztott meg velünk néhány magát megnevezni nem kívánó forrás, hogy Szókovács Péter álláspontja az, hogy amennyiben megvan hozzá a testületi többség és akarat, akkor fel kell számolni a Durandát, ahogy más városokban is sikerült már, példaként pedig Miskolcot említette.
Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy amennyiben Gyöngyösön a miskolcihoz hasonló megoldást választanak (azaz a szegregátumban élőket más településekre próbálják kiszorítani jogi és adminisztratív eszközökkel), azt egészen biztosan jogellenesnek minősíti majd az Európai Bizottság. Elmondta, hogy országosan évek óta küzdenek azért többek között a Helsinki Bizottsággal, hogy a felzárkóztatásra szánt uniós pénzeket – még ha azt közvetlenül az állam is adja – jogszerűen használják fel az önkormányzatok. Hiszen, mint mondta, az uniós források célja nem a szegregátumok növelése, hanem éppen azok felszámolása. Miskolcon, az avasi lakótelep felszámolásakor is az eredeti tervek arról szóltak, hogy az ott élő roma családokat más településeken helyezték volna el, ami Glonczi László szerint diszkriminatív és sérti az egyenlő bánásmód elvét is. Ott a jogvédők közbelépése nyomán a szegregátumban élőket végül Miskolcon belül helyezték el, igaz, olyan bérlakásokban, melyek bérleti díja jóval magasabb volt, mint a korábbi lakások bérleti díja. A jogvédő szerint így kérdés, hogy azok közül a családok közül ki tudott talpon maradni.
Megkérdeztük a gyöngyösieket, hogy ők, hogy tudnák elképzelni a Duránda felszámolását.
Elképesztő indulatokat vált ki a gyöngyösiekből és a környéken élőkből a Duranda és a szegregátum kérdése. Több mint ezer szavazat érkezett. Az általunk megadott válaszok közül a döntő többség, vagyis a válaszadók 54 százaléka azt támogatná, ha Gyöngyösön kívül, más településeken biztosítanának nekik lakhatást. A válaszokból az látszik, hogy a kérdéskör érdekli az embereket, sokan rendkívül szélsőségesen, már-már rasszista megnyilvánulásokkal reagáltak, de akadtak olyanok is, akik valódi megoldást látnának szívesen.
Farkas Lászlóné Oláh Emma 12 éve él családjával a Durándában, októbertől pedig ő és férje is tagja lesz a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak, sőt Emma látja majd el az elnöki feladatokat. Emma ugyan, mint fogalmazott, nem olyan régóta él a városban, de álláspontja szerint körülbelül 10 éve kezdett elhatalmasodni a drog és a szemét a településrészen. Azt tapasztalja, egyre többen járnak be a Durándába drogért, egyre többen árulnak kábítószert. Talán ez is az oka annak, hogy az ott élő roma családok 80 százaléka érintett a drogkérdésben. Emma hozzátette, hogy egyelőre az új polgármesterrel nem tudtak egyeztetni a Duránda jövőjét illetően, de bízik abban, hogy erre mielőbb sor kerül majd. Abban egyetért, hogy a Durándát a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, de határozottan kiemelte, hogy annak nem arról kell szólnia, hogy a cigányokat elköltöztetik, hanem arról, hogy fel kell számolni a drogot és a szemetet.
A teljes cikk elolvasható a Gyöngyösi Újság legfrissebb számában.
