Megnyílt Nagyrédén a 101 éve született Molnár József festőművész életmű-kiállítása a festőről elnevezett művelődési házban. A Nagyrédéről fiatalon elköltözött művész élete végéig szoros kapcsolatot ápolt szülőfalujával, ahol a mai napig pezseg a kulturális élet: a mester képei mellett nyolc kortárs nagyrédei festő művei is kiállításra kerültek.
101 éve, 1922-ben született Nagyrédén Molnár József festő, őt ünnepelték szerda délután a róla elnevezett Molnár József Közösségi Színtér nagytermében, ahol megnyílt a művész életművét bemutató kiállítás. A megnyitón Siposné Fodor Judit mellett megszólalt Molnár Mónika, művésznevén Moni Morelly, a művész lánya, valamint régi barátja, a műkritikus dr. Feledy Balázs is, valamint a Nagyrédei Asszonykórus is fellépett.
Molnár Józsefet már tanítói is csodagyereknek tartották, rajztehetsége miatt hamar felkerült az egri Ciszterci Gimnáziumba, ahonnan a Képzőművészeti Főiskolát célozta meg, de a II. világháború kitörése közbeszólt. Bár a vonat, ami hadifogolyként Szibériába szállította volna, valamiért megállt, és így őt végül nem hurcolták el, csak a háború után, 1945-ben tudta megkezdeni tanulmányait. Itt ismerte meg első feleségét, aki az 1956-os forradalom idején hagyta el, második feleségével 1961-ben Nagyrédén találkoztak.
Bár Molnár József fiatalon felkerült Budapestre, régi barátja, a műkritikus dr. Feledy Balázs szerint 2014-es haláláig nagyrédeiségét, mely megnyilvánult mind ízes beszédében, mind témaválasztásaiban. Tradicionalista festő volt, kiemelkedő szereppel bírnak életművében a természeti témák, azonban távol állt tőle a naturalizmus, mint a művészettörténész elmondta, stílusára mégis „nem a naturalizmus, nem a leképezés mechanikus volta jellemző, hanem egy sajátos, személyes, kicsit impresszionisztikus látásmód.” Témái nagyrészt szülőfaluja, szülei, saját környezete körül mozognak, a bukolikus mátrai táj, a munkaábrázolások, és portrék nagyszerű festője volt.
Az alkotásokon végigtekintve szembetűnő, hogy mintha két festő képeit látnánk: a tájképek nyugodt kompozícióival, pasztell színeivel szemben éles kontrasztot nyújtanak a súlyos kontúrokkal operáló, sötét, már-már nyomasztó hatású művekkel szemben. A műkritikus elmondta, Molnár festészetének kettőssége nem különböző alkotói korszakok eredménye, hanem a témáké. Mint mondta, a sötét tónusokkal a festő emlékképeket idézett, vagy a munka drámaiságát emelte ki. Szemben állnak ezzel a főként Molnár József utazásai alatt készült, felszabadult kompozíciók; ezek főként akvarellképek, ami egy gyorsabb technika, mely oldottabb festést tesz lehetővé.
A murális műfajokban is nagyot alkotott Molnár József, erről magunk is meggyőződhettünk a nagyrédei művelődési ház aulájában, ahol a művész 1963-ban készült sgraffitoja 2019 óta helyi védettséget élvez. A technika lényege, hogy egy falfelületet különböző színű anyagokkal bevakolnak, és a művész a felső rétegek lekaparásával az előbukkanó alsóbb színekből alakul ki az alkotás:
Nem ez volt a művész egyetlen murális alkotása, a nagyrédei házasságkötő teremben is látható egy mozaikképe, valamint Tégláson és Egerben is találhatóak ilyen művei.
Óriási kincs Nagyréde életében Molnár József, mondta el stábunknak Siposné Fodor Judit, a település polgármestere. Még életében, 1997-ben 39 festményt adományozott szülőfalujának, melyek nagy részét a kiállításon is megtekinthetjük, de nem csak ezeket: az önkormányzat a festő családjától, valamint magángyűjtőktől további képeket kapott a kiállításhoz, köztük olyanokat, amiket korábban a család sem látott még. „Józsi bácsi hagyatékát nagyon védjük, nagyon ápoljuk,” tette hozzá a polgármester, és nem csak azért, mert a házasságkötő terem és a művelődési ház falait is az ő munkái díszítik, hanem mert „tiszta és becsületes ember volt, aki bár fiatalon elkerült Nagyrédéről, őrizte szívében a települést, és még a családja is nagy szeretettel fordul felénk, megtiszteltetés, hogy őrizhetjük ezt az emléket.”
Nagy József képei mellett még nyolc kortárs nagyrédei festő képei láthatóak a kiállításon, a polgármester úgy látta ugyanis, ez a kiállítás kiváló lehetőséget teremt rá, hogy felfedezzék a falu jelenlegi művészeit. „Tudtam hogy vannak, hogy elég sokan vannak. Az volt a cél, hogy megmutassuk, ma is gazdag művészeti élet van Nagyrédén, ők itt élnek velünk, rájuk vigyázni kell, és minden évben ki kell állítani a műveiket, hogy minél többen tudják, ilyen emberek élnek velünk és közöttünk.”
A kiállítás ingyenesen megtekinthető Nagyrédén, a Molnár József Közösségi Színtér nagytermében.
