Csak átmeneti volt a tavalyi javulás, ismét növekedik a várakozási idő az egészségügyben. Ezt jelentősen befolyásolja az is, hogy idén mekkora mértékű adósságrendezést tudnak végrehajtani a kórházak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint 50 milliárd forintra lenne szükség, emellett tovább csökkentheti az adósság termelődését és ütemét az, hogy megfinanszírozza-e a költségvetés a bérjellegű elemeket.
Várólista-csökkentésre 5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés tavaly. A felhasználás végül 6,854 milliárd forint lett, tehát az intézmények „túlteljesítettek”, azaz látszólag sikeresen zajlik a várólista-csökkentési program. Ugyanakkor a helyzet nem ennyire rózsás. Egy októberi interjúban maga a NEAK főigazgatója, Kiss Zsolt nyilatkozott úgy, hogy mintegy 6000 műtét nem történt meg a tavalyi évben, és ennek okát nem látják. Az okok azonban nem rejtettek- emelte ki Rásky László. A szakdolgozók hiánya, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre- tette hozzá.
A pandémia alatt, amikor a nem életmentő beavatkozások mind halasztásra kerültek, még súlyosabb volt a helyzet, tavaly volt némi csökkenés, ez a folyamat viszont nem tartott ki: 2024 elején ismét az látható, hogy nyúlik a várakozási idő. A mandula, orrmandula, a varix és a szürkehályog műtéteknél nőtt a legjobban a várólista- írja a Pénzcentrum.hu.
A várólista-adatok a NEAK oldalán találhatók meg: ITT.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az idei évre a következő prognózissal állt elő:
A legfontosabb – és erre az egészségügyért felelős államtitkár egy december 7-i konferencián ígéretet is tett – hogy az év első negyedévében szükség van még egy adósságrendezésre. Ennek nagyságrendje függ az adósságállomány december végi volumenétől, de számításaink szerint kb. 50 milliárd forintra lenne szükség.
Az idei adósságnövekedést visszafogja, hogy január 1-jétől az OKFŐ alá tartozó összes kórház üzemeletetését a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át. Ami ennél is fontosabb: a Pénzügyminisztérium elfogadta, hogy ehhez a feladatellátáshoz pluszforrást kell rendelni, és mintegy 50 milliárd forint kiegészítő költségvetési támogatást juttatott a KEF-nek.
Ugyancsak lényeges kérdés, hogy azokat a bérjellegű elemeket, amelyekre 2023-ban (és részben korábban sem) adott céltámogatást az állam – ilyenek különösen: a jubileumi jutalmak, illetve a végkielégítések – megfinanszírozza-e a költségvetés. Ha igen, akkor az tovább csökkentheti az adósság termelődését, illetve annak ütemét.
Ugyanakkor egyelőre nem várható érdemi javulás az ellátás finanszírozásában. Az ezt célzó szakmai munka egy fontos része – az esetszintű finanszírozás felmérése, tehát annak a kielemzése, hogy jelenleg mennyi a valós költsége egy-egy eljárásnak – még el sem kezdődött, és az egészségirányítás is legalább 1,5-2 éves időtávra teszi az első pozitív változások megjelenését az ellátórendszerben. Magyarán: legalább 40 milliárd forintos adósságnövekedésre úgy is lehet számítani az idei évben, he egyébként a többi, előbb leírt tényező pozitívan alakul.
Számunkra az a legfontosabb kérdés, hogy amennyiben arra év közben szükség lesz, az állam közbeavatkozik-e az adósságállomány csökkentése érdekében. A beszállító cégek bizalma megrendült, és többen a működésüket fenyegető mélyütéseket szenvedtek el a tavalyi évben. Habár botrány végül nem lett belőle, a főtitkárhoz érkező visszajelzések alapján sok esetben maradtak el műtétek az eszközhiány miatt. Ha javul a finanszírozási helyzet, az ilyen problémák száma csökkenhet.
A főtitkár a kórházi adósságrendezés kapcsán úgy nyilatkozott portálunknak, hogy az 507/2023. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján végrehajtott tavaly év végi adósságrendezés végdátuma december 31. volt és jelenleg mérik fel azt, hogy az ágazatba tartozó beszállító cégek a lejárt követelésállományuk mekkora részéhez jutottak hozzá. Az, hogy decemberben mennyire rúgott a kórházak adóssága, január 23-án derül ki, ugyanis ekkor válnak nyilvánossá az adatok.
Kiemelt kép: freepik.com
