A gyöngyösi szűcsmesterek munkásságát dolgozta fel, a ködmönök rózsáit, virágait varázsolta vászonra a gyöngyösi Csíki Tünde hímző, népi iparművész. Pályamunkáit kiválónak minősítették és a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumába elhelyezték. Tünde munkái számos országos pályázaton szerepeltek már sikeresen. Célja, hogy a népművészetet beépítse a 21. század használati tárgyai közé. A pályázatról és a most szerveződő helyi hímző szakkörről is beszélgettünk a helyi művésszel.
Miért választottad dolgozatod témájául a Heves Megyei Szűcsközpontok ködmöneinek összehasonlítását?
Csíki Tünde: A magyar hímző kultúra rendkívül sokszínű és változatos. Viseleteink úgy, mint Magyarország néprajzi tájegységei eltérnek egymástól, mégis van egy ruhadarab, ami mindenhol fellehető volt, a téli öltözet egy darabja, a ködmön. A napjainkban munkálkodó hímzők törekvése az, hogy megmentsük és átültessük napjainkba a hajdan élt szűcsmesterek munkásságát. Mesteremmel beszélgetve nekem is rá kellett jönnöm arra, hogy óriási kincs van nekünk gyöngyösieknek a birtokunkban, amit fel kell kutatnunk, fel kell dolgoznunk, és tovább éltetnünk. Így kutatómunkám során feltérképeztem és összehasonlítottam Heves Vármegye szűcsközpontjainak munkáit Átány, Eger, Gyöngyös valamint Tiszanána viszonylatában.
Milyen forrásokat használtál a munkád során? Hogyan és honnan szerzed be az autentikus anyagokat?
Csíki Tünde: Segítségemre állt a szakirodalom, továbbá a Néprajzi Múzeum adattárháza. Személyes kutatást Egerben a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében végeztem, ahol Zábráczky Éva múzeológus segített megtalálni a még fellelhető Heves Vármegyei szűcsmesterek keze által készült ködmönöket.
Volt-e gyöngyösi ködmön? Milyen volt? Milyen volt a a gyöngyösi szűcsök hímző technikája\motívuma\stílusa? Hol vannak most jelenleg kiállítva az általad készített ködmönök?
Csíki Tünde: Alapvetően folyamatosan a gyöngyösi hímzett tárgyi emlékeket kutatom, de sajnos sok minden nem lelhető fel. Részint mert a polgáriasodás miatt nem vált hagyománnyá a hímmel díszített paraszti stílusú ruhadarabok viselete, részint mert a várost pusztító tűzvészben, ami fellelhető lehetett volna, az is odaveszett.
Magával ragadó volt, ahogy kezdett kibontakozni előttem az 1800-as években tevékenykedő szűcsmesterek munkássága. Városunk akkortájt az alföldi szűcsközpontok között rangos helyet foglalt el, több mint 50 szűcsmester készítette ki, szabta, varrta és hímezte a megrendelők örömére a ködmönöket. Nem csak a gyöngyösi lakosoknak, hanem a környező települések megrendelőinek is. A múzeumokban fellelt darabok alapján feltételezhető, hogy Maconka, Kisterenye, Nagybátony, Hasznos, Parád, Feldebrő, Markaz, Karácsond és Nagyréde asszonyai viselték a készítményeiket.
Barna juhbőr volt az alapanyaga, sodratlan selyemszállal dolgoztak, a szűcsök jellegzetes technikájával a szűcsös lapos öltéssel készítették, hogy minél kevesebb fonalat vegyen fel. Sűrűn hímzett darabokról beszélünk, ahol helyenként az alapanyagot sem lehetett látni a hímtől. Csodás, élő színeket használtak, de a szűcsrózsák mindig pirosan virítottak.
Végül egy Karácsondra készült ködmönt dolgoztam fel lakástextilekre, amire Egerben találtam. A mintalevétel után terveztem meg azokat a lakástextileket, amelyek már rangos országos hímző pályázaton is megállták a helyüket. Mezőkövesden a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímző pályázaton a Matyó Népművészeti Egyesület Különdíját érdemelte ki a kollekció, illetve jelenleg is megtekinthető Berettyóújfaluban a „Kitesszük a szűrét…“ XX. Országos Hímzőpályázat kiállításán, ahol a kibővített kollekció országos második helyezést ért el modern kategóriában.
Mik a jövőbeli terveid?
Csíki Tünde: Természetesen az a szándékom, hogy tovább kutatom, és tovább éltetem a hajdan élt mesterek munkáit, modern környezetünkben használhatóvá teszem, hogy a használati tárgyainkon megmaradjon, örömet lopjon a hétköznapjainkba. Természetesen ettől nagyobbat is merek álmodni. Szeretném, ha az itt élőkben is tudatosodna, hogy van egy ilyen kincsünk ami csak a miénk gyöngyösieké, ami a hírünket viszi.
A szakkörszervezés felkészítő programot is elvégezted, tervben van esetleg helyi szakkör indítása?
Csíki Tünde: Mondhatom azt, hogy mesterségem címere kézi-, gépi hímző és hímző kismesterség szakoktató. Az említett tanfolyamot annak érdekében végeztem el, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet által támogatott „A Szakkör” programba Gyöngyös is be tudjon kapcsolódni. Partnerre találtam ebben a Mátra Művelődési Központ igazgató asszonyában, Nagy Andreában, így szeptembertől már városunkban is beindul a hímző szakkör. Szeretném átadni a tudásomat, hogy más is megtapasztalhassa az alkotás örömét, saját kezű ajándékokkal lephetné meg barátait, szeretteit, ha megcsillanhatna néha- néha a letűnőben lévő korok világa.
